EuroDriverInfo

Az ADR 1957-ből származik és 1968-tól hatályos. Magyarország pedig 1979-ben csatlakozott az ADR Megállapodáshoz. Csupa „jubileumi” dátum, hiszen tavaly 2007-ben ünnepeltük az ADR 50 éves születésnapját, ahol az NKH elnöke köszöntötte a jubileum díjazottjait. Ugyanakkor az ADR 2008-ban éppen 40 éve lett hatályos és jövőre ünnepelhetjük a magyar csatlakozás 30. évfordulóját.

A XXI. században az ADR ötödik módosítása az ADR 2009.01.01-től életbe lépő változata, ami egyben az „újraszerkesztett” ADR ötödik módosítása is. Már alig emlékszünk a „régi” felépítésű ADR-re, és a szélzetszámokra. Az átszerkesztéssel keletkező hibák jelentős része ma már kiküszöbölésre került, túl van az új ADR a gyermekbetegségein, de még korántsem mondható tökéletesnek.

Az ADR 2009-es változásai az ADR egészét érintik, mind a kilenc részben több-kevesebb módosítás található. Vannak teljesen új előírások, melyekkel eddig nem találkozhattunk, és vannak olyan változások is, melyek az eddigi előírásokat tovább szigorítják vagy pontosítják, esetlegesen valamilyen hibát kiküszöbölnek. A radioaktív anyagok szállítására vonatkozó előírások átszerkesztésre kerültek, az ADR más osztályaihoz hasonló struktúrában alakítják ki. Ez a változás gyakorlatilag a 7 osztály egészét érinti.

Mentességekkel kapcsolatos változások

A szállítás jellegéből adódó általános mentességi előírások a gyúlékony folyadékok esetén szigorításra kerülnek. Magánszemélyeknél a jövőben csak akkor mentesülhet a gyúlékony folyadékok szállítása az ADR alól, ha a megtöltött tartály legfeljebb 60 liter űrtartalmú, és a szállított mennyiség szállítóegységenként nem haladja meg a 240 litert. Ez a szigorítás elsősorban a benzinkutak tevékenységére és az egyéb gyúlékony folyadékok (pl.: festékek) kiskereskedelmére lesz kihatással. A gázok esetén egyrészt módosításra kerül a 15 °C-os hőmérséklet 20 °C-ra, a GHS (GHS-Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) rev.2-vel való harmonizáció alapján, amelyen viszonyítani kell a gáz nyomását a 200 kPa-hoz képest, másrészt pedig ez a mentesség nem lesz alkalmazható a jövőben a cseppfolyósított és mélyhűtött cseppfolyósított gázoknál. A korlátozott mennyiségekre vonatkozó előírások 2009-től szintén szigorításra kerülnek. A jövőben a korlátozott mennyiségként csomagolt veszélyes áruk szállítása esetén a következő új előírásokat kell betartani:

• A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra és egyesítő csomagolásokra az „állóhelyzetet jelölő nyilakat” felhelyezésére vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
• A fuvarmegrendelésnél a feladónak meg kell adnia a korlátozott menynyiségben csomagolt veszélyes áru összegzett bruttó tömegét.
• Azokat a 12 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű szállítóegységeket és konténereket, melyek korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva meg kell jelölni, elöl és hátul egy-egy fehér színű táblával (konténerek esetén négy oldalon), melyen „LTD QTY” felirat olvasható. Ez a jelölés nem szükséges akkor, ha a szállítóegység eleve veszélyt jelző sárga táblákkal van megjelölve (vagy, a konténer nagybárcákkal). A betűméret legalább 65 mm. Tengeri forgalom esetén az „LTD QTY” felirat helyett a „Limited Quantities” is alkalmazható. Nem kötelező megjelölni azokat a szállítóegységeket és konténereket, melyek legfeljebb bruttó 8 tonna korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva.

Egy új szabályozással (az „Excepted Quantities”-es) bővül az ADR. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk” szállításánál a következőket kell betartani: Az egyes UN számokhoz tartozó veszélyes áruk „excepted” mennyiségei a 3.2 A táblázat új 7.b oszlopában, E0-E5 kódjaival kerül meghatározásra. Az E0 kód azt jelenti, hogy az adott veszélyes árura ilyen formában csomagolva nem lehet a mentességet alkalmazni. E1-E5 csomagolásoknál a legnagyobb mennyiség belső csomagolásokként 1-30 gramm(mL) között változik ,küldeménydarabonként pedig 300-1000 gramm(mL) lehet. Az „excepted” mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra egy legalább 100×100 mm-es piros színű jelzést kell elhelyezni. Ezen a jelzésen fel kell tüntetni a szállított veszélyes áru elírt veszélyességi bárcáinak azonosító számát (pl.: 3) és a feladó vagy címzett nevét és címét is. Az UN számot viszont nem kell feltüntetni. A csomagolásokkal szemben nem követelmény az UN típusjóváhagyás, viszont az általános csomagolási követelményekre valamint a töltési fokra, ejtő és halmazolási vizsgálatokra vannak előírások. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokból” egy szállítóegységben (konténerben) legfeljebb 1000 db szállítható. A fuvarokmányon pedig a darabszám mellett fel kell tüntetni a „Dangerous goods in excepted quantities” bejegyzést.

Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.

A mentességi előírásokat kiegészítették a lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó mentességekkel. Mentesek az ADR előírásai alól a szállítóeszközben lévő lítium akkumulátorok, melyek például az eszköz hajtására szolgálnak, de mentességet kapnak a szállítás alatt használni kívánt eszközökben lévő, azok működtetésére szolgáló lítium akkumulátorok is. Ilyen eszköz például egy laptop vagy RFID.

Új fogalmak

Az ADN 2008. 02. 29-től vált nemzetközi egyezménnyé, így az ADN fogalma bekerült az ADR 2009-es változatába. Új fogalom az állati eredetű anyagok fogalma, mely alatt az állati tetemek, állati testrészek és az állati eredetű takarmány értendő. A konténer fogalmi meghatározása új követelménnyel egészül ki. A kiskonténer olyan konténer, melynek minden külmérete (hosszúság, szélesség, magasság) kisebb, mint 1,5 m vagy befogadóképessége legfeljebb 3m3. A „kérelmező” és a „megfelelőség értékelése” fogalmak ADR – ben való megjelenése fontos előrelépés a nyomásálló tartályok globális egységesítése felé.

Megfelelőség értékelése: egy termék megfelelőségének az 1.8.6 és 1.8.7 szakasz előírásai szerinti felülvizsgálati eljárása a típusminta jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és az üzembe helyezés előtti vizsgálat tekintetében. Kérelmező: a megfelelőségértékelésének esetén a szerződő fél területén levő gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője. Időszakos és soron kívüli vizsgálat esetén a „kérelmező” a Szerződő Fél területén levő vizsgálóhely, üzembentartó vagy azok meghatalmazott képviselője. A megfelelőség értékelését kivételesen harmadik fél (például az üzembentartó) is kérelmezheti. A 7 osztállyal kapcsolatos fogalmak a 2009-es ADR 1.2.1 szakaszában lesznek megtalálhatók.

Osztályozás

Az egyik legfontosabb változás az, hogy a GHS – nek megfelelően teljes mértékben átalakításra került a vízi környezet veszélyeztetésének megítélése. Az új fogalom az „aquatic enviroment” nemcsak az ADR – ben változik meg, hanem az IMDG – Code – ban is, ami jelentős előrelépés a vízi környezet veszélyeztetésével kapcsolatban a globális egységesítés felé. Ezzel egy időben a „marine pollutant” megszűnik. Vizi környezetre veszélyesnek kell tekinteni azokat az anyagokat amelyek, kielégítik az akut I, krónikus I vagy krónikus II kategóriák feltételeit. Az akut vízi toxicitást befolyásolja a tényleges bioakkumuláció potenciálja, a szerves vegyi anyagok degradálódása (biotikus stb.), és a krónikus vízi toxicitás. A keverékek besorolása során vízi környezetre kifejtett veszélyesség osztályozásához a megközelítés lépcsőzetes, és függ a magára a keverékre és összetevőire rendelkezésre álló információk jellegétől. Ezenlépcsőzetes megközelítés a következőkből áll:

a) a vizsgált keveréken alapuló osztályozás,

b) a következtetési elveken alapuló osztályozás,

c) az „osztályozott összetevők öszszegzésének” és/vagy egy „összegző képlet”alkalmazása.

A vizsgálati eljárások és módszerek az OECD vizsgálati irányelveken és a GLP helyes laboratóriumi gyakorlatra épülnek. Ezzel egyidejűleg az ADR 2.3.5 szakaszában leírt vizsgálati eljárás, törlésre került. Ha egy anyag a vízi környezetet veszélyezteti – akár fő-, akár járulékos veszélyként -, akkor a következő jelöléssel (2. ábra) kell ellátni azokat a küldeményeket, amelyek 5 liternél több folyadékot, vagy 5 kg-nál több szilárd anyagot tartalmaznak.

Ezt a jelölést járulékos vízi környezeti veszély feltüntetésére kizárólag közúti szállítás esetén 2011-ig el lehet hagyni. A hulladékokra vonatkozó osztályozás általános szabályai is változnak 2009-től az ADR – ben. Arra az esetre amennyiben a hulladék összetétele nem pontosan ismert a következőket kell alkalmazni: „Amennyiben a szállítandó anyag olyan hulladék, amelynek összetétele pontosan nem ismert, a 2.1.3.5.2 pont szerinti hozzárendelést valamely UN számhoz és a csomagolási csoportot a feladó ismeretei alapján kell meghatározni, figyelembe véve minden, az érvényes biztonsági és környezetvédelmi előírások3)-2006/12/EU Parlamenti és Tanácsi irányelv által megkövetelt műszaki és biztonságtechnikai adatot. Kétséges esetben a legmagasabb veszélyességi szintet kell alkalmazni. Amennyiben azonban a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és a megállapított alkotórészek kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoport tulajdonságainak, akkor a hulladékot alapesetben a II csomagolási csoport legalkalmasabb m.n.n. tételéhez kell hozzárendelni.” Ez azt jelenti, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, mely szerint a termelők szinte automatikusan a folyékony hulladékokat az UN 3082-höz, a szilárd hulladékokat pedig az UN 3077-hez rendelték. Ez a lehetőség a jövőben csak az olyan hulladékoknál maradhat meg, melyek egyébként nem tartoznak az ADR hatálya alá. A hulladékok osztályozásánál is természetesen alkalmazni kell a vízi környezet veszélyeztetésére vonatkozó új előírásokat. Az egyes osztályokat érintően az alábbi lényeges változások lesznek az új ADR-ben:

• 1. osztály: 2.2.1.1.7.5 táblázat szövege pontosításra kerül, és a következő új UN számokkal bővül az osztály: UN0505, UN0506, UN0507 (különböző vészjelzők).
• 2. osztály: Az UN 3478 és UN 3479 anyagazonosító szám alatt megjelennek az üzemanyagcellák (üzemanyagcella kazetták, fémhidridben levő hidrogén-tartalommal vagy cseppfolyósított gáztartalommal).
• 3. osztály: A 2.2.3.1.5 pont alatti nem mérgező, nem maró gyúlékony folyadékok mentességi feltételeit a jövőben csak akkor lehet alkalmazni, ha az anyagok a környezetre nem ártalmasak. Az UN 3475 etanol és motorbenzin, benzin vagy gazolin keverékeke az illékonyságtól függetlenül a 3 osztály e tétele alá tartozik, mint motorokhoz használt tüzelőanyag.

• 4.3 osztály: Az UN 3132 és UN 3135 alá tartozó anyagok törlésre kerülnek a szállításból kizárt anyagok közül.
• 5.2. osztály: 2.2.52.4 táblázatban több adatmódosítás és kiegészítés található. Bővülnek a megjegyzések, két új megjegyzéssel (30,31).
• 6.2. osztály: Az állati eredetű anyagokat fertőző anyaggént kell szállítani. Azokat az állati eredetű anyagokat, melyek nem tartalmaznak A kategóriájú fertőző anyagot, az UN 3373 szerint kell szállítani, mint ahogy a B kategóriájú fertőző anyagokat szállítják. Ezek az anyagok azonban 2014.12.31-ig az illetékes hatóság engedélyével a fertőzött állati tetemekre vonatkozó előírásokat tartalmazó előírások szerint is szállíthatók (pl.: az Európai Parlament és a Tanács 2002.október3-i 1774/2002. (EK) Rendelete).
• 7. osztály: Teljes strukturális átalakítás
• 8. osztály: Változik a fémek korróziós vizsgálatára vonatkozó előírás, mely további szigorítást jelent a maró anyagok besorolásával kapcsolatosan.

2009-től az ADR – ben alkalmazott legnagyobb UN szám az UN 3481 lesz, tehát újabb veszélyes árukkal bővül a veszélyes áruk köre.

Csomagolási előírások

A szállítási csomagolások gyártására, felújítására és vizsgálatára az ADR megfelelő minőségbiztosítási program meglétét írja elő. Erre vonatkozóan a 2009-es ADR nevesíti az ISO16106:2006 „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolóeszközei, nagyméretű csomagolóesz közök (IBC – k) és nagycsomagolások. Útmutató az ISO9001 alkalmazásához” című irányadó szabványt. Az IBC-k gyártási típusvizsgálatához bevezetésre kerül a rezonanciavizsgálat. A rezgésvizsgálatot minden folyékony anyag szállítására szolgáló gyártási típuson el kell végezni a jövőben.

A vizsgálathoz a IBC-t 95%-áig kell vízzel megtölteni. A rezgésvizsgálatot 25mm±5%-os kettős amplitúdójú (csúcstól csúcsig mért távolság) függőleges, szinuszos rezgéssel kell végezni. Az IBC-t 1 órán keresztül kell terhelni. A frekvenciát a kezdeti pontot követően úgy kell változtatni, hogy ne következzen be a csomagolóeszköz rezonanciája. Mindazonáltal a vizsgáló frekvenciának folyamatosan lehetővé kell tennie a hézagmérő behelyezését az IBC és a rázóasztal közé. Nem következhet be szivárgás vagy törés. Ezen kívül nem következhet be a szerkezeti elemek törése vagy meghibásodása sem.

Az új ADR szerint a legnagyobb megengedett halmazolási terhelést kiegészítő jelöléssel kell feltüntetni az IBC-ken. A megengedett legnagyobb halmazolási terhelés akkor alkalmazható, ha a használt IBC el van látva ezzel a jelöléssel. A jelkép felett feltüntetett tömeg értéke nem haladhatja meg a gyártási típusvizsgálat során az IBC-re helyezett terhelés és 1,8 hányadosát. Ezt legalább 12 mm magas betűkkel kell feltüntetni.

Változik az „A”kategóriába tartozó fertőző anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökre vonatkozó ADR szabályozás valamit a nyomásálló tartályok gyártására, engedélyezésére és vizsgálatára vonatkozó szabályozás is. Ez utóbbi összefügg a PED és TPED modul rendszerének ADR-be történő beépítésével.

A megfelelőség-értékelési rendszer és gyártásának jóváhagyása az alábbiak az irányadók:

• 6.2.1-nyomásálló tartályok
• 6.2.2-UN nyomásálló tartályok

• 6.2.3-Nem Un nyomásálló tartályok
• 6.2.4-Szabvány szerint gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.5-Nem szabvány szerit gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.6-Aeroszolok, gázpatronok, üzemanyag cella

A nyomásálló tartályokra vonatkozóan a 6.2.1 szakasz felépítése a következő:

• 6.2.1.1-tervezés gyártás
• 6.2.1.2-tartályok anyaga
• 6.2.1.3-üzemi szerelvények
• 6.2.1.4-engedélyezés
• 6.2.1.5-üzembe helyezés előtti vizsgálatok
• 6.2.1.6-időszakos vizsgálatok
• 6.2.1.7-gyártóra vonatkozó előírások
• 6.2.1.8-vizsgáló szervekre vonatkozó előírások

Új előírás a típusjóváhagyással a kapcsolatban a TA4 és a vizsgálatokkal kapcsolatban a TT9 -es előírás. TA4-Az 1.8.7 szakasz szerinti megfelelőség értékelési eljárást az illetékes hatóságnak, az általa felhatalmazott szervezetnek vagy az 1.8.6.4 bekezdés szerint az ENISO/IEC17020:2004 szabvány akkreditálási eljárása alapján elismert vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania. TT9-A vizsgálatokhoz (beleértve a gyártás ellenőrzését) az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat az illetékes hatóságnak, az általa felhatalmazott szervezetnek vagy az 1.8.6.4 bekezdés szerint az ENISO/IEC17020:2004 szabvány akkreditálási eljárása alapján elismert vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania.

Jelölések

Először is két veszélyt jelző (Kemler) szám jelentése módosul és egy új veszélyt jelző számmal bővül a Kemler számok köre.

423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt.”

X423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt.”

X432 -új veszélyt jelző szám:

„Öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt.” /3)Víz csak szakértő jóváhagyásával használható.

A veszélyességi bárcákkal kapcsolatban lényeges újdonság az, hogy az ADR más szállítási módokra előírt, megfelelő minta szerinti bárcák csekély változtatással, ami a veszélyességi bárcák nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja, ugyancsak alkalmazhatók. Itt lényeges a”…nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja….” szöveg, ami azt jelenti, hogy például egy piros színű veszélyességi bárca, ha kifakul, és sárgás színűvé válik vagy akár fehér színű lesz az zavaró, mert a szín a jelentést befolyásolhatja. De egy vonalka hiánya, vagy a raszter nélküliség, függetlenül attól, hogy egy veszélyességi bárca mintája milyen az ADR – ben nem befolyásolja annak nyilvánvaló jelentését. A veszélyt jelző táblák használatával kapcsolatosan a számos jelölési módot alkalmazását kiterjesztik a csomagolás nélküli szilárd anyagok és tárgyak szállítására is. Ugyanakkor, ha a számmal ellátott veszélyt jelző tábla kívülről nem látható jól, mert például a tartányt ponyvás járműben szállítják, akkor a táblák megismétlésére csak akkor van szükség, ha 3000 liternél nagyobb űrtartalmú tartányokat szállítanak. Ennek életbe lépésével megszűnik az M189 multilaterális megállapodás.

Az új ADR értelmében azt a többkamrás tartányjárművet, amelyik csak egyféle veszélyes árut szállít, de vannak olyan kamrái melyek üresek, elől-hátul szám nélküli táblával két oldalt pedig számmal ellátott táblával kell megjelölni. Más jelölési mód ezekre nem lesz alkalmazható. A veszélyt jelző táblák elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó előírások szigorodnak. A táblának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. A táblán a veszélyt jelölő szám és az UN szám ábrázolására szolgáló cserélhető számoknak a szállítás alatt jármű helyzetétől függetlenül az arra szolgáló helyen kell maradniuk. Az összecsukható táblákat úgy kell kialakítani és biztosítani, hogy a szállítás során ne lazulhasson ki, ne csukódhasson be. Ezek az új előírások a táblák konstrukcióját érintik, hiszen például egy hagyományos táblatartó sin és tábla nem fog megfelelni az új ADR-nek, mert biztosító szerkezet nélkül ki tud csúszni a tartóból.

Okmányok

Az ADR szerinti fuvarokmányon 2009-től fel kell tüntetni az alagút korlátozási kódot. Például: „UN 1098, ALLIL-ALKOHOL,6.1(3), PG I,(C/D)”, ahol a C/D az alagútkorlátozási kód. Az alagútkorlátozási kódot mindig zárójelben kell feltüntetni a fuvarokmányon. Azonban az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni abban az estben, ha a szállítási útvonal előzetesen ismert és nem halad át a szállítmány olyan alagúton, amelynél a veszélyes áruk szállítására korlátozások vonatkoznak. Az alagútkorlátozási kód csak nagybetűkkel tüntethető fel a fuvarokmányon.

A 2.1.3.5.5 pont szerint osztályba sorolt hulladéknál az adott m.n.n. tételt nem kell kiegészíteni a 274 különleges előírásban megfogalmazott műszaki megnevezéssel és a „hulladék” kifejezéssel sem. Viszont a „a 2.1.3.5.5 szerinti hulladék” szöveggel az ilyen szállítmányok fuvarokmányait ki kell egészíteni. A veszélyes árut tartalmazó készülékeknél vagy berendezéseknél a fuvarokmányon megadott mennyiség a bennük levő veszélyes áru összes mennyiségét jelenti kg-ban illetve literben. Azaz nem a berendezés tömegét kell megadni. Az ADR 1.1.3.6 szerinti szállítási kategóriáknak megfelelő szállításoknál a fuvarokmányon nem kell a jövőben feltüntetni az „ Arakomány nem haladja meg az 1.1.3.6 bekezdésben előírt mentességi határt.” Változik az írásbeli utasítás szerepe, tartalma, nyelvezete és a hozzá kapcsolódó felelősség is. Hosszú folyamat zárult le ezzel, melyben a FIATA, IRU és a CEFIC is sokat dolgozott. Az új előírások nem feltétlenül sikerültek a legjobban, vélhetően az új írásbeli utasítással kapcsolatban sok kérdés merül még fel a jövőben. Az új írásbeli utasítást a fuvarozó köteles biztosítani. A feladó nem felel érte, csak a gépkocsivezető által olvasni és megérteni képes nyelven kell biztosítani. Tehát megszűnik az a követelmény, hogy az összes olyan ország nyelvén szükséges az írásbeli utasítást biztosítani, amelyeket a szállítmány érint. Az új írásbeli utasítás nem tartalmaz vegyszer specifi kus információkat. Négyoldalas lesz, melynek első oldala a gépkocsivezető általános teendőit tartalmazza egy esetlegesen bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény során, a második és harmadik oldalon a veszélyességi bárcák találhatók, és minden bárcához egy rövid leírás illetve intézkedés tartozik. A negyedik oldal pedig a veszélyes árut szállító járművön tartandó felszereléseket sorolja fel. Mivel csak a gépkocsivezető nyelvén kell biztosítani az írásbeli utasítást, ezért egyéb információ ezen a dokumentumon nem tüntethető fel, mert az idegen országban az okmány ellenőrizhetőségét nagymértékben megnehezítené. Kiegészítő információ ezért csak külön mellékletben csatolható az írásbeli utasításhoz.

Felszerelések

Változik a veszélyes árut szállító járművek felszerelése is. Például nem kell a jövőben a járművön védőruhát és védőcsizmát tartani. Szemmosó folyadékot nem kell biztosítani az 1 és 2 osztályba tartozó anyagok szállításához. A lapátra, csatornaszem takaróra és műanyag gyűjtőtartályra csak a 3,4.1,4.3,8 és 9 számú bárcával ellátott szállítmányoknál lesz szükség a jövőben. Légzésvédő készüléket kell biztosítani minden mérgező anyag szállításához. Az új ADR szerint nem lehet biztosítani pl.: A vagy AB szűrőbetéttel ellátott gázálarcot, csak olyat, amelyik kombinált A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 jelű gáz/részecskeszűrő betéttel van ellátva.

Közbiztonsági előírások

Tovább bővül azoknak az áruknak a köre, melyekre az 1.10 fejezet szerinti közbiztonsági előírásokat alkalmazni kell. Ezek a következők:

• 1.4 alosztályba tartozó pirotechnikai anyagokra, beleértve az 1.4S osztályozási kód alá tartozó UN 0366, UN 0441, UN 0455, UN 0456, UN 0500 anyagokat, függetlenül attól, hogy ezeknek az 1.1.3.6 szerinti mentességi határa korlátlan.
• 5.1 osztályba tartozó ammóniumnitrát emulziókra, szuszpenziókra, gélekre.
• 3 osztályba tartozó D osztályozási kódhoz tartozó robbanóanyagokra. A közbiztonsági előírások alkalmazásának a hatályát kiterjesztik az ömlesztett szállításokra is, ahol az értelmezhető.

Alagút előírások

Az infrastruktúra és a biztonság szempontjából a 2004/54/EK irányelvvel összhangban az európai alagutakat 5 kategóriába sorolják be. A TERN keretében (alagutak kockázatértékelése a veszélyes áruk szállításában) figyelembe veszik az alagutak szellőztetését, biztonsági felszereléseit, a riasztó és jelzőrendszert valamint a rendelkezésre álló forgalmi sávok számát és a menekülési lehetőségeket. Az ADR 2007. 01.01-től hatályos szövege, már tartalmazta az új alagút előírásokat, de átmeneti rendelkezéséként az illetékes hatóságoknak 2009.12.31-ig adott felkészülési időt az előírások teljesítésére. Az ADR 2009-es előírásai az alagútkorlátozási kódok egy részében hoz változást. Megszűnnek a B1D,B1E,C1D,C1E,D1E alagútkorlátozási kódok és helyettük a B/D,B/E,C/D,C/E,D/E kódokat kell alkalmazni.

Mobil robbanóanyag készítő egységek

A mobil robbanóanyag készítő egységek (Mobile Explosives Manufacturing Units – MEMU-k) kialakítására és használatára vonatkozó előírások beépítésre kerülnek az ADR 2009-es előírásaiba. Ilyen járműből Magyarországon is van 3 db. Az ADR szerkezetét érintően a 4. részbe a MEMU-k miatt egy új 4.7 fejezet a 6. részbe pedig egy szintén új 6.12 fejezet kerül. A MEMU-k olyan egységek, melyek tartányt és ömlesztett áru konténert és egyéb berendezéseket egyaránt tartalmaz, melyben különféle veszélyes áruk vannak, ami a gyártáshoz szükséges. A járműre az EX/III követelményei vonatkoznak.

Végezetül

Az új ADR előírások tovább szigorítják a veszélyes áruk szállításának feltételeit. A módosítások az ADR egészét tekintve mintegy 180 oldalt érintenek. Ez azt jelenti, hogy a teljes szabályozást tekintve az ADR-nek hozzávetőlegesen mintegy 15%-a 2009-től ismét megváltozik. A változások miatt az eddigi tevékenységet és eljárásokat felül kell vizsgálni. A hatósági munkában az engedélyezési tevékenységre, az ellenőrzésekre és az ADR képzésre egyaránt hatással lesznek a változások. A vállalkozásoknál fontos, hogy Veszélyesáru Szállítási Biztonsági Tanácsadó bevonásával történjen meg a veszélyes árukkal kapcsolatos folyamatok felülvizsgálata és az eddig beidegződött rutinszerűen végzett feladatok is újra legyenek gondolva, nehogy a régi gyakorlat az új előírások miatt már ne legyen megfelelő.

Dr. Sárosi György

Popularity: 53% [?]

Popularity: 29% [?]

Tájékoztató a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 2008. 08. 03-tól hatályos főbb előírásairól és a közlekedési korlátozás alóli felmentésről

I. A korlátozás

A rendelet hatálya, a 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban a hatály alá tartozó járművek együtt: tehergépkocsi) terjed ki.

A tehergépkocsival az ország közútjain

A) Nyári korlátozás időszaka (július 1-tıl augusztus 31-ig)

• szombaton – amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig,
• munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig,

B) Év közi korlátozás időszaka (szeptember 1-tıl június 30-ig)

a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig

közlekedni nem szabad.

Ha a munkaszüneti nap,

• a Nyári korlátozás időszaka alatt, szombat vagy vasárnap előtti, vagy
• az Év közi korlátozás időszaka alatt, szombatra, vagy szombatra és további megelőző napokra is esik,

A forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni.

November 4-e és március 1-je közötti időszakban mentesül a tilalom alól – a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés szerint legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású – nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsi.

A közlekedésért felelős miniszter veszélyhelyzetben a közlekedési tilalmat felfüggesztheti, mely döntéséről az elektronikus média útján ad tájékoztatást.

II. Az alábbi mentesített szállítások esetében – nem szükséges engedély

a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás,

a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség

szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott,

b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást.

ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy

bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző,

c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző,

d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző,

e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző,

f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító,

g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző,

h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt),

i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású,

j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,

k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt,

l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő,

m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő,

n) a Nyári korlátozás időszakában, az államhatártól a magyarországi

telephelyig, első lerakóhelyig közlekedő,

o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok

szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel

összefüggő szállításokat is),

p) a lakossági költöztetéshez használt,

q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító,

r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű

nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású,

s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a tilalmi időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely a nyári időszakban a tiltott útvonalak (R 3. melléklet) igénybevétele nélkül közlekedik.

III. A mentesítést élveznek és a tiltott útvonalakat is egész évben igénybe vehetik az alábbi tehergépkocsik

a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a

büntetés-végrehajtás, a tőz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és

Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által

üzemben tartott,  a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, a műszaki, baleseti és rakománymentést végző.

IV. Kötelező okmányok

A tilalom ideje alatt, a rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsi vezetőjének a mentesüléshez magánál kell tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni:

• A közlekedési korlátozás alóli felmentésre kapott érvényes NKH engedélyt,
• a felmentés okát tartalmazó iratot,
• a megbízó vagy a szállító által kiállított nyilatkozatot (R 4. melléklet), csak az alábbi meghatározott szállítások esetén:
  • a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző,
  • a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző,
  • az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,
  • a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is),
  • a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító,

V. A tilalom alóli mentesítés kérelemre

A) Felmentést abban az esetben lehetséges igényelni, amennyiben a szállítás terén az alábbiak mind teljesülnek:

1) más közlekedési eszközzel nem végezhető,

2) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában

jelentkező zavarok elhárítását szolgálják,

3) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő

zavar elhárítását szolgálják, vagy egyedi jellegű, különleges szervezést

igényelnek,

4) legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású

tehergépkocsival rendelkeznek,

5) a tiltott útvonalak (R 3. melléklet) igénybevételére, egész évben nincs szükség.

Amennyiben a fentiek teljesülnek, abban az esetben kérelmet lehet benyújtani a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz.

B) A közlekedési korlátozás alól, az illetékkel is ellátott, felmentési kérelemnek a következőket szükséges tartalmaznia:

a) a kérelmező neve, címe,

b) a szállítani kívánt áru megnevezése,

c) a kérelem részletes indokolása,

d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása,

e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében),

f) a szállítás tervezett útvonala,

g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe,

h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi

rendszáma (forgalmi engedély és környezetvédelmi igazolólap fénymásolata),

i) a kérelmező aláírása, bélyegzője.

A fentieket nem teljesítő, az A) pontban foglaltakat nem igazoló kérelem esetén hiánypótlást kell tenni!

C) A kérelem elbírálása

Az NKH Központi Hivatala – kellő igazolásokat is tartalmazó kérelemre –

meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre engedélyt adhat ki.

A kérelmek elbírálási határideje 30 nap, amelybe az esetleges hiánypótlás

megkérésétől annak beérkezéséig eltelt idő nem számít bele.

A teljes naptári évre (január 1-jétıl december 31-éig) vonatkozó felmentések

iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani, ebből fakadóan a december 01-ét követően beadott kérelem esetén csak egy évnél rövidebb időszakra adható ki engedély.

VI. – Az automatikusan mentesített vagy az engedéllyel rendelkező szállítások esetén – a nyári korlátozás időszaka alatt – tiltott útvonalak

(R 3. melléklet):

a) M7 autópálya teljes hosszában,

b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig,

c) 2/A autóút teljes hosszában,

d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között,

e) 7. sz. főút,

f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között,

g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között,

h) 12. sz. főút teljes hosszában,

i) 1201. j. út teljes hosszában,

j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között,

k) 71. sz. főút teljes hosszában,

l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a

71. sz. főút között,

m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között,

n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig,

o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig,

p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig,

q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között,

r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között,

s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között.

forrás: www.nkh.hu

Popularity: 39% [?]

1.Belföldi közúti fuvarlevél

A KÁSZ és a 2/1991 (I.29) Korm.redelet értelmében:

-fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következő adatokat:

a) a felek megnevezése és címe,

b) az árura vonatkozó adatok,

c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, és ideje,

d) a fizetésre és módjára való megállapodás.

2. A CMR fuvarlevél

Kitöltése a fuvarozó feladata.

Három eredeti példányban állítják ki.

1.piros-feladói példány

2.zöld-fuvarozói példány

3.kék-átvevői példány

A CMR fuvarlevél fontsabb adatai:

a) a kiállítás helye és időpntja

b) a feladó neve és cím

c) a fuvarozó neve és címe

d) az áruátvétel helye és időpontja

e)az áru kiszolgáltatási helye és időpontja

f) az átvevő neve és címe

g) az áru megnevezése, csomagolás neme

h) az árudarabok száma, jele, sorszáma

i) az áru bruttó súlya, térfogata

j) a fuvar-, és mellékköltségek

k) a vám-, és egyéb hatósági kezelési utasítások

l) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR  rendelkezései alá esik-e

m) az áru fuvarlevelét kisérő okmányok jegyzékét

n) a bérmentesítést

o) a jármű rendszámát

p) a fuvarozó esetleges fenntartásait

Letöltések:

• Egyezmény a nemzetközi közúti fuvarozási szerződésről (CMR)
• CMR fenntartások jegyzéke

Popularity: 69% [?]

Közúti közlekedési szolgáltatás a díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés.

Közúti árufuvarozást, nemzetközi közúti árufuvarozást autóbusszal személyszállítást engedéllyel lehet végezni. Az engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságainak megyei kirendeltségei adják ki.

A vállalkozásoknak a tevékenység végzéséhez, jogszabályokban meghatározott feltételeknek kell megfelelniük.

Az engedélyhez jutást megelőzően és a tevékenység végzése közben is a hatóság vizsgálja a feltételek teljesülését.

A feltételek között szerepel az alkalmazott gépkocsivezető képzettségét meghatározó, a szállítójármű műszaki vizsgálatáról szóló előírások teljesítése.

A fuvarozó tevékenység engedély hiányában, azaz a feltételek teljesítése nélkül történő végzése bírság kiszabását eredményezi.

A hatóság a közúti és telephelyi ellenőrzések alkalmával rendszeresen vizsgálja a közúti személy és árufuvarozást végző gépkocsivezető, és gépjármű dokumentumait többek között:

• közúti árufuvarozói engedélyt,
• a közösségi engedély hiteles másolatát,
• az áruszállítási engedélyt,
• az autóbuszos személyszállító engedélyt,
• a járati engedélyt,
• a személyszállításra vonatkozó szerződés hiteles másolatát,
• a taxiengedélyt,
• a személygépkocsis személyszállító engedélyt,
• a járművezető előírt képesítés megszerzéséről szóló igazolást,
• a gépjármű foglalkoztatási minőségét igazoló okmányt,
• a járművezető állampolgárságától függően a járművezetői igazolványt,
• a fuvarlevelet, menetlevelet, utaslistát,
• a jármű igazolólapját,
• az üzemeltetési és karbantartási naplót.

Fontos azon személyek, vállalkozások kiszűrése, amelyek engedélyek megléte nélkül fuvarozási tevékenységet végeznek a piacvédelem, a piaci verseny biztonsága érdekében.

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 24% [?]

Saját számlás áruszállítás a járművel közúton végzett áruszállítás, amennyiben

• a szállított áru a szállítást végző vállalkozás tulajdonában áll, vagy azt a vállalkozás megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, illetőleg az a vállalkozás által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog,
• a szállítás célja az áruknak a szállítást végző vállalkozáshoz való beszállítása, vagy a vállalkozásból való elszállítása a vállalkozáson belül, vagy – saját szükségletei érdekében – azon kívül,
• a jármű a vállalkozás tulajdonában van, azt a vállalkozás részletre vette, vagy – a jelen rendelet előírásaira is figyelemmel – bérelte,
• a járművet az egyéni vállalkozó, a vállalkozás tagja, vagy a vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti, és
• a szállítási tevékenység a vállalkozásnál a főtevékenységhez képest kiegészítő jellegű tevékenység.
• a fentieken túl saját számlás áruszállítás, amelyet a vállalkozás a saját, illetőleg a tagja, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére térítés ellenében vagy térítésmentesen végez.

Ellenőrzés során vizsgálati szempontok az alábbiak:

• Menetlevél megfelelő kitöltöttsége.
• Nemzetközi viszonylatban közlekedők esetében a CMR, azonban az okmánynak tükröznie kell a saját számlás jelleget.
• Az áruval kapcsolatos kereskedelmi számla.
• A gépkocsivezetőnek szaktanfolyami végzettség nem szükséges.
• A saját számlás szállítás esetében a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályok, a vezetési és pihenőidre vonatkozó előírások BETARTÁSA KÖTELEZŐ.

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 23% [?]

A veszélyes áru szállítás szabályainak betartása

• A veszélyes áruk összes tömege a szállítóegységen (fuvarokmány bejegyzése alapján)
• A szállított áru(k) megnevezése(i), UN száma (fuvarokmány alapján)
• A szállított áru mennyisége alapján a szállítás az ADR hatálya alá tartozik e
• A szállítás módjának meghatározása (küldeménydarab, ömlesztett, tartányos)
• A járművön lévő okmány(ok) meglétének vizsgálata:
  Írásbeli utasítás(ok)
• Kétoldalú/többoldalú megállapodás, belföldi hatósági engedély pl: útvonal kijelölési engedély megléte
• Jármű jóváhagyási igazolás
  Járművezető oktatási bizonyítványa
• Annak megállapítása, hogy a szállított áruk közúton szállíthatók e?
• Annak eldöntése, hogy a szállító jármű műszakilag alkalmas e a szállított áru szállítására?
• A küldeménydarabos az ömlesztett a tartányos szállításra vonatkozó szabályok vizsgálata.
• Egy járműbe illetőleg konténerbe rakhatóság vizsgálata
• A rakomány berakása és rögzítése, árukezelés vizsgálata
• Szivárgás vagy sérült küldeménydarabok vizsgálata
• Csomagolóeszközök, UN jelölése, tartály és tartány jelölés vizsgálata
• Küldeménydarabok jelölése (pl. UN szám) és bárcázás ellenőrzése
• Nagybárcák meglétének ellenőrzése a tartányon, konténeren, járművön
• Jármű/szállítóegység/konténer jelölés (narancssárga tábla, magas hőmérséklet jele) vizsgálata
• A jármű ADR-ben előírt általános célú biztonsági felszerelések vizsgálata: jelzőbója, ékek, borostyán színű villógó lámpa, kézilámpa
• Szállított árunak megfelelő felszerelés meglétének és működőképességének ellenőrzése
  ÍRÁSBELI UTASÍTÁSBAN FOGLALTAKNAK MEGFELELŐEN
• Az írásbeli utasítás(ok)ban előírt további felszerelések meglétének vizsgálata:
  Személyi védelmet szolgáló felszerelések: védőruha, kesztyű, légzésvédő, szemöblítő palack
  Kárelhárításhoz használt felszerelések: lapát, vödör, homok, speciális abszorbens anyagok
• Tűzoltó készülék(ek) szemrevételezéses ellenőrzése: elhelyezése, oltókapacitás, érvényesség, plomba megléte szempontjából

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 31% [?]

Analóg tachográfok esetén

• A szállítás módja alapján annak eldöntése, hogy kell e használni tachográf berendezést a gépkocsivezetőnek.
• A gépkocsivezető életkora alapján annak eldöntése, hogy vezetheti az aktuális járművet
• A tachográf készülék sérülésmentes állapota, ideértve a kábelek plombáit is
• A tachográf készülék 2 éves gyakoriságú illesztettségének érvényessége.
• Az alkalmazott korong alkalmas e adatrögzítésre (e jel kompatibilitás)
• Az adott hétre és az azt megelőző 15 naptári napra vonatkozó korongok, igazolások -vizsgálatát
• A korong középső részének vizsgálata
• A korongok grafikus jeleinek elemzése, vezetési idő, megszakítások (szünetek) napi, heti pihenődők mértékeinek meghatározása számítógéppel, kézi kiértékelővel.
• Manipulációs jelek keresése, 24 órát meghaladó koronghasználat vizsgálata.
• Húzókerék kerékkerülete.

Digitális tachográfok esetében

• Kinyomatok alapján való vezetési idő, megszakítások (szünetek) napi, heti pihenődők mértékeinek meghatározása
• A vezetői kártya adatainak számítógépes elemzése, adatletöltés.
• A fedélzeti egység adatainak számítógépes elemzése, adatletöltés.
• Kinyomat alapján a technikai adatok, sebességtúllépések kiolvasása.

A tevékenységigazoló lap (szabis papír)

A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosítása vezeti be Magyarországon a tevékenység igazoló lapot, a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló, 2007. április 12-ei 2007/230/EK bizottsági határozat alapján. A hazai gépkocsivezetők illetőleg az üzembentartók kötelesek 2007. szeptember 7-től a Rendelet 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység igazolólapot használni.

A módosítás a 76/2007. (VIII. 30.) GKM rendelet megjelenésével valósult meg.

A tevékenységigazoló lap jogszabály szerinti meghatározása:

A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos formanyomtatványról szóló, 2007. április 12-i 2007/230/EK bizottsági határozat alapján a 3. számú mellékletben meghatározott okmány, amelyen a munkáltató igazolja, és a gépjárművezető nyilatkozik arról, hogy egy meghatározott időszakban nem végzett az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: AETR Megállapodás) hatálya alá tartozó tevékenységet.

A munkáltató a gépjárművezető részére a tevékenységigazoló lapot köteles kiadni azokra a napokra, amelyeken a gépjárművezető nem végzett az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet. Az igazoláson a munkáltató – a részére a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartás adataival összhangban – meg kell jelölje:

a) a 13. pontot, ha a gépjárművezető keresőképtelenséget okozó betegség miatt nem végzett munkát,

b) a 14. pontot, ha a gépjárművezető a szabadsága miatt nem végzett munkát, vagy

c) a 15. pontot, ha a gépjárművezető olyan munkát végzett, amely nem tartozik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az AETR Megállapodás hatálya alá.

A gépjárművezető köteles a részére kiadott tevékenységigazoló lap 17-18. pontját a járművezetői tevékenységének megkezdése előtt kitölteni, továbbá a tevékenységigazoló lapot a 3821/85/EGK tanácsi rendeletben meghatározott módon – az adatrögzítő lapokra vonatkozó előírások megfelelő alkalmazásával – kell kezelni.” Azaz az ellenőrzést végző személynek átadni, valamint vonatkozik rá az egy éves megőrzési kötelezettség is.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság értesítette az Európai Uniós tagállamok közúti ellenőrzéseket végző hatóságai munkatársait valamint az őket tömörítő MIDT szakbizottság titkárságát arról a tényről, hogy a Magyar Köztársaság a tevékenységigazoló lapot beépítette jogrendjébe, azaz kötelező használatát előírta.

Az európai unió honlapjáról több nyelven is letölthető a tevékenységigazoló lap, de miután a nyomtatványnak kötött a formája, bármely országban a nyomtatványon szereplő sorok sorszáma alapján nyelvi nehézség nélkül értelmezhető azok adattartalma.

Az Európai Unió által kibocsátott határozatnak megfelelő nyomtatványok használatát a Bizottság nem tette kötelező érvényűvé a tagállamok számára, de mivel széles körű egyeztetést követően bocsátották ki, várhatóan a tagállamok jelentős többsége is jogrendjébe fogja iktatni.

Nem a teljesség igényével egy két példa a használat módjára: Amennyiben a gépjárművet csak egy gépkocsivezető vezeti, tehát a korábbi végző kilométer és az új induló kilométer megegyezik a heti pihenőidők tartamát kivéve kötelező tevékenységigazoló lapot kiállítani. Amennyiben a korongok tanúsága és a digitális tachográfok kinyomatainak elemzése az ellenőrök számára nem teszi lehetővé a vezetési és pihenőidőkre vonatkoztatva a folytonosság megállapítását minden esetben szükséges az igazoló lap kiállítása. A fenti esetekben ugyanis az ellenőr számára a kiállított tevékenységigazolás figyelembe vételével válik nyilvánvalóvá, hogy az ellenőrzött fél betartotta-e a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az idei évben még 15 napra visszamenőleg, 2008. január elsejétől pedig 28 napra visszamenőleg a tachográf korongok közúti ellenőrzés alkalmával történő bemutatásának követelménye változatlanul fennáll.

forrás: nkh

Popularity: 79% [?]

A digitális tachográf a legmodernebb menetíró eszköz, amely digitális formában rögzíti a gépkocsivezetők munkaidejének történéseit, a jármű mozgását és sebességét, a sebesség túllépéseket, a technikai adatokat. Az említett adatokon túl rögzítésre kerül az összes tachográf kezelési hiba, és egyéb nem legális történések.

A hagyományos tachográfokkal szemben nem csak külső adatrögzítőre történik az adatok kimentése (gépkocsivezető kártya), hanem a fedélzeti egység memóriájában is megmaradnak az adatok.

Az ellenőrzés alkalmával a gépkocsivezető kártyán és a fedélzeti egységben tárolt adatok összevetésével pontos képet kapnak az ellenőrzést végzők amelyből egyértelműen következtetni lehet a gépkocsivezető milyen mértékben tartotta be a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat.

A digitális tachográfok gyors ellenőrzését kizárólag informatikai eszközökkel lehet elévégezni.

Azonban van mód arra, hogy kinyomatok készítésével is nyomon követhető a gépkocsivezető munkateljesítménye.

A digitális tachográfok kalibrálásához speciálisan felszerelt műhelyekre volt szükség.

Az ellenőrzéshez, a digitális menetíró készülék beállításához, az üzembentartó általi adatletöltéshez és a vezetés közbeni adattok tárolásához különböző adathozzáférést biztosító kártyák kiadására volt szükség.

A digitális tachográfok pontos és részletes adattárolás biztosítanak, így a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályok betartása rövid idő alatt ellenőrizhető.

forrás: nkh

Popularity: 94% [?]

1.SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke

Követendő eljárás: A 12. cikk rendelkezései értelmében a járművezető  annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen  eltérhet a 6–9. cikkben meghatározott, a minimális pihenőidőre vonatkozó követelményektől és maximális vezetési időtől. A cikk nem teszi lehetővé a
rendelettől olyan okok miatt való eltérést, amelyek már az utazás megkezdése előtt is ismertek voltak.
A rendelkezés célja az, hogy a járművezető kezelni tudja az olyan helyzeteket, amelyek során – az utazás alatt előálló váratlan okok miatt – nem tudja betartani a rendeletben foglalt előírásokat, vagyis olyan helyzetekben, amikor a járművezető akaratán kívül álló, elkerülhetetlennek látszó, rendkívüli nehézségek állnak elő, amelyeket a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett volna előre látni. Az eltérési lehetőség másik célja a személyek, a jármű és a rakomány biztonságának garantálása, valamint annak a követelménynek a betartása, hogy a közlekedés biztonságát minden esetben szem előtt kell tartani.

Ilyen helyzetekben az alábbi szereplőknek vannak kötelezettségei:

1) A fuvarozó vállalkozásnak körültekintően kell megterveznie a járművezető biztonságos útját, figyelembe véve például a rendszeres forgalmi torlódásokat, az időjárási körülményeket és a megfelelő parkolóhely elérését, azaz oly módon kell megszerveznie a munkát, hogy a járművezető be tudja
tartani a rendeletet. Szem előtt kell tartani továbbá a fuvaroztatók és a biztosítótársaságok által a biztonságos parkolásra vonatkozóan előírt követelmények betartását is.

2) A járművezetőnek szigorúan be kell tartania a szabályokat, és a maximális vezetési időtől kizárólag olyan rendkívüli körülmények váratlan felmerülése esetén térhet el, amelyek következtében a rendeletben foglaltakat csak a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának veszélyeztetésével
lehetne betartani. Ha a járművezető úgy ítéli meg, hogy el kell térnie a rendelet előírásaitól, de ezzel nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, akkor a megállóhelyre való megérkezéskor (a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíróból kinyomtatott lapon vagy a munkalapon, a Közösség bármelyik nyelvén) kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie az eltérés okát.

3) A járművezető ellenőrzése, valamint a vezetési időre vonatkozó korlátozásoktól való eltérés jogosságának értékelése során az ellenőrt szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

Az eltérés jogosságának a 12. cikk alapján való értékelésekor az ellenőrnek minden körülményt alaposan meg kell vizsgálnia, beleértve az alábbiakat:

a) a járművezetőre vonatkozóan korábban rögzített adatokat, amelyek alapján megállapítható a járművezető vezetési teljesítménye, és ellenőrizhető, hogy általában betartja-e a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, továbbá azt, hogy valóban kivételes eltérésről van-e szó,

b) a vezetési időtől való eltérés nem válhat rendszeres gyakorlattá, és csak olyan kivételes körülmények esetén fordulhat elő, mint nagyobb közúti balesetek, szélsőséges időjárási körülmények, útelterelés, ha a parkolóhelyen nincs szabad hely stb. (A lehetséges kivételes körülmények e felsorolása csupán tájékoztató jellegű. Az okok megítélésekor abból az elvből kell kiindulni, hogy a vezetési időtől való eltérés nem látható előre, sőt, nem is lehet vele előre számolni),

c) annak érdekében, hogy a járművezető a parkolóhely keresésével töltött idő során ne „gyűjthessen plusz időt”, a napi és a heti vezetési időre vonatkozó korlátozásokat be kell tartani,

d) a vezetési időre vonatkozó szabályoktól való eltérés nem vezethet a szükséges szünetek, illetve a napi és heti pihenőidő csökkenéséhez.

2. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A járművezető által az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó jármű átvételének
vagy leadásának szokásos helyétől különböző helyre történő utazással töltött idő rögzítése.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 9. cikke

Követendő eljárás:

Amikor a járművezető olyan, a munkáltatója által megjelölt helyre utazik, amely nem a munkáltató működési központja, azzal a céllal, hogy egy „menetíró készülékkel ellátott járművet” átvegyen, majd azt vezesse, akkor kötelezettséget teljesít munkáltatója felé, tehát idejével nem rendelkezik szabadon.

Ezért a 9. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban:

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető utazással tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak függvényében „rendelkezésre állásnak”
vagy „egyéb munkának” számít, függetlenül attól, hogy az utazás idejét és módját a munkáltató szabta meg vagy a járművezető döntötte el, valamint

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető az említett rendelet hatályán kívül eső jármű vezetésével tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, „egyéb munkának” számít.

Az utazással töltött idő az alábbi három esetben minősül „pihenőnek” vagy „szünetnek”:

Az első eset az, amikor a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér. Ebben az esetben a járművezető pihenőt vagy szünetet tarthat azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére (9. cikk (1) bekezdés).

A második eset az, amikor a járművezető nem járművet kísér, hanem vonattal vagy komppal utazik abból a célból, hogy eljusson arra a helyre, ahol a rendelet hatálya alá tartozó járművet átveszi, illetve visszatérjen arról a helyről, ahol a járművet leadja (9. cikk (2) bekezdés), azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére.

A harmadik eset az, amikor a járművön egynél több járművezető tartózkodik. Ha a járművet szükség esetén a járművezető mellett ülő és őt a vezetésben tevékenyen nem segítő második járművezető is vezetni tudja, akkor a járművezető „rendelkezésre állási idejéből” 45 perc „szünetnek” tekinthető.

A járművezető munkaszerződésének típusa e tekintetben nem mérvadó. Ezek a szabályok tehát mind az állandó, mind a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások által foglalkoztatott „alkalmi járművezetőkre” érvényesek.

Az „alkalmi járművezető” esetében „munkáltató működési központja” alatt a járművezető szolgálatait közúti fuvarozás céljából igénybe vevő vállalkozás („felhasználó vállalkozás”) működési központját, nem pedig a „munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás” központját kell érteni.

3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: Szünet, illetve napi vagy heti pihenő megszakításának elrendelése a jármű terminálokon, parkolókban vagy határátkelőhelyek területén való mozgatása céljából

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének d) és f) pontja.

Követendő eljárás: A napi és a heti pihenőidő alatt a vezető az idejével általában szabadon rendelkezik, ezért nem kötelezhető arra, hogy a jármű közelében tartózkodjon.

A szünet, illetve a napi és heti pihenő megszakítása általában a rendelet megsértésének minősül (kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésében található „kompszabály” alkalmazandó ). Azonban előfordulhat, hogy a terminálon vagy a parkolóban hirtelen olyan rendkívüli vagy vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet mozgatni kell.

A terminálok általában alkalmaznak egy olyan járművezetőt, aki szükség esetén a járműveket mozgatni tudja. Ha azonban nincs ilyen járművezető és a járművet valamilyen rendkívüli körülmény miatt mindenképpen mozgatni kell, az illetékes hatóságok vagy a terminálon
dolgozó és a járművek mozgatásának elrendelésére jogosult személy felszólítására a járművezető megszakíthatja pihenőidejét.

Egyéb esetekben (pl. parkolókban, határátkelőhelyeken és vészhelyzetekben), amennyiben olyan objektív vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet el kell mozdítani, illetve a rendőrség vagy más hivatalos szerv (pl. tűzoltóság, útfenntartó szerv, vámtisztviselő stb.) a jármű elmozdítására ad utasítást, a járművezetőnek néhány percre meg kell szakítania a szünetet vagy a pihenőt, ám ilyen esetben nem vonható felelősségre.

Ilyen helyzetekben az adott szituáció értékelésekor a tagállamok ellenőreinek bizonyos szintű rugalmasságot kell alkalmazniuk.

Ha a járművezető a fentiekben említett okokból megszakítja a szünetet vagy a pihenőt, azt kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie, és – amennyiben lehetséges – a jármű mozgatását elrendelő illetékes szervvel hitelesíttetnie kell.

4. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A vezetési idő digitális menetíró készülékkel történő rögzítése olyan esetekben, amikor a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végez

Cikk: A 3821/85/EGK rendelet 1. cikke, amely hivatkozik az 1360/2002/EK rendelet 1B. mellékletére

Követendő eljárás:
Mivel a digitális menetíró készülékek pontosabbak az analóg készülékeknél, azon járművezetők esetében, akik gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végeznek, előfordulhat,
hogy a digitális menetíró készülék az analóg készüléknél nagyobb menetidőt regisztrál. Ez a helyzet csupán átmeneti, és elsősorban a helyi fuvarozási tevékenységeket érinti. A probléma csak addig áll
fenn, amíg mind a digitális, mind az analóg menetíró készülékek használatban vannak.

A digitális menetíró készülékek gyors elterjedésének elősegítése érdekében, ugyanakkor szem előtt tartva azt, hogy a járművezetők az általuk használt menetíró készülék típusától függetlenül egyenlő
elbánásban részesüljenek, célszerű, hogy ezen átmeneti időszak alatt a nemzeti ellenőrző hatóságok bizonyos szintű rugalmasságot alkalmazzanak. Ezt az átmeneti rugalmasságot a gyakori vagy
többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző, digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek esetében kell alkalmazni.

Az ellenőröknek azonban mindig szakmai belátásuk szerint kell dönteniük. Továbbá amikor a járművezető a jármű volánjánál ül és a rendelet hatálya alá tartozó fuvarozási tevékenységet végez, az
a konkrét körülményektől függetlenül (például attól, hogy éppen forgalmi torlódásban vagy közlekedési lámpánál áll) vezetésnek minősül.

Ezért:

• A tagállamoknak tájékoztatniuk kell ellenőreiket arról, hogy a bizonyíthatóan gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző járművek esetében a digitális menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésekor lehetőségük van minden vezetéssel
  töltött négy és fél (4,5) órában 15 perc kiigazítás engedélyezésére. Ezt a kiigazítást például oly módon lehet alkalmazni, hogy a szünetek közötti vezetési időszakokból 1-1 percet le lehet vonni, ezek összege azonban nem haladhatja meg – minden vezetéssel töltött négy és fél (4,5) órában – a 15 percet.

• Az ellenőröknek a szakmai okok mérlegelése során meg kell vizsgálniuk a körülményeket és az adott időpontban rendelkezésükre álló bizonyítékokat (például ellenőrizhető bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletet végzett), és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tények értelmezése nem áll ellentétben a vezetési időre vonatkozó szabályok helyes alkalmazásával, és ezáltal nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

• A tagállamok olyan elemző szoftvert is használhatnak, amely a vezetési idő kiszámításakor bizonyos toleranciát engedélyez, de figyelembe kell venniük, hogy ez a későbbiekben bizonyítási problémákhoz vezethet. A tolerancia azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a vezetéssel töltött négy és fél (4,5) óránkénti 15 perces határt.

• A tolerancia alkalmazása nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést sem a nemzeti, sem a nemzetközi szállítást végző járművezetők számára, és csak olyan esetekben vehető figyelembe, amikor egyértelműen gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletről van szó.

forrás: nkh

Popularity: 71% [?]