EuroDriverInfo

Popularity: 84% [?]

A 2007. április 11-én hatályba lépett 561/2006/EK rendelet alapján a legjelentősebb vezetési- és pihenőidő-előírások az alábbiak:

„Hét”: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00-ig terjedő időszak.

1. Vezetési időszak: az az összeadódott vezetési idő, amely egy – napi vagy heti – pihenőidő vagy egy szünet (megszakítás) után kezdődik és addig tart, míg a gépjárművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet (megszakítást) tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet.
2. A napi vezetési idő – az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő – mely nem haladhatja meg a 9 (kilenc) órát. A napi vezetési idő azonban hetente legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható: Legfeljebb 10 (tíz) órára.
3. A heti vezetési idő (hétfő 0 óra és vasárnap 24 óra között) nem haladhatja meg az 56 (ötvenhat) órát.
4. Az összeadódott vezetési idő bármely (!) egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 (kilencven) óránál.
5. Szünet, (Megszakítás) négy és fél órás folyamatos vezetési idő után a gépjárművezető legalább 45 perces szünetet köteles tartani (kivéve, ha a pihenőidejét kezdi meg). Ez csak egy legalább 15 perces, majd azt követő legalább 30 perces szünettel helyettesíthető. 2007. április 11-e után tehát a „megszakítás” már nem osztható három részre, hanem legfeljebb csak kettőre: 15+30 percre. A 15, illetőleg 45 percnél rövidebb időtartamú megállás nem minősül szünetnek! Pl.: 14 perc – 0 perc megszakítás!
6. A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania!

• Napi pihenőidő: A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtartam. Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül újabb napi pihenőidőt kell tartani.
  • I. „Rendszeres napi pihenőidő”: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő. Ezt a rendszres napi pihenőidőt két időszakra is lehet bontani, melynek az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra kell, hogy legyen.
  • II. „Csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő. Bármely két, heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.

Amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladhatja meg az 1 órát. E rendszeres napi pihenőidő során a járművezető számára háló- vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.

Többfős járat esetén a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül újabb, legalább 9 órás napi pihenőidő tartása kötelező!

Heti pihenőidő (azaz heti pihenőnap):
I. „Rendszeres heti pihenőidő”: bármely, legalább 45 órás pihenő.
II. „Csökkentett heti pihenőidő”: bármely 45 óránál rövidebb pihenő, amely legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető.

Bármely két, egymást követő héten a gépkocsivezetőnek két rendszeres (45 órás) heti pihenőt, vagy egy rendszeres és egy csökkentett (legalább 24 órás) heti pihenőt kell tartania. Vagyis legalább kéthetente kötelezően jár a 45 órás rendes pihenőidő.

A csökkentést kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egybefüggően eltöltött, a csökkentésnek megfelelő pihenővel, melyet egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.

A heti pihenők közt nem telhet el 6×24 óránál több. Az újabb heti pihenőidőnek, a megelőző heti pihenőidő befejezésétől számított 6×24 órás időszak vége előtt meg kell kezdődnie.

Azt a pihenőidőt, amely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkét héthez nem!

Ellenőrzések, szankciók!!

Az új jogszabály rendelkezéseit követően ez év május 1-jétől kezdődően Magyarországon is fokozott ellenőrzésekre kell számítani az 57/2007. (III.31.) Kormány rendelet alapján a közutakon: vezetési, pihenőidők, adatrögzítő (tachográf) lapok megléte, megfelelő kitöltése, járművezetői kártya, sebességtúllépés; a közúti szállításhoz szükséges dokumentumok megléte, érvényessége.

Az 561/2006/EK rendelet már tavaly május óta érvényben lévő előírása szerint a tárgyhét és azt megelőző 15 naptári nap tachográfadatait be kell tudni mutatni.
2008. január 1. után a hatóságok a tachográf – akár analóg, akár digitális – adatai alapján, a tárgynapon felül 28 napig visszamenőleg ellenőrizhetnek.
A tevékenységkapcsoló megfelelő használatának fontosságát ezúton is kiemeljük!

Ami a vezetési- és pihenőidő-szabályok megszegésének büntetését illeti, súlyos szabálysértésnek minősül, néhány büntetési tétel a teljesség igénye nélkül:

a megszakítás nélküli folyamatos vezetési idő túllépése:

• 6 perc túllépésig 50 000 Ft
• 6 perc felett – 20 percig 100 000 Ft
• 20 perc felett – 40 percig 200 000 Ft

a napi, a hatnapi vagy a kéthetes maximális vezetési idők határértékének túllépése

• 5% túllépésig 50 000 Ft
• 5% felett – 10%-ig 100 000 Ft
• 10% felett – 15%-ig 200 000 Ft
• a napi, heti pihenőidejének be nem tartása (az előírt időtartam %-ban)
• 95%-ig 50 000 Ft
• 94-90%-ig 100 000 Ft
• 89-85%-ig 200 000 Ft

Amint a fentiekből látható néhány perces túllépés – figyelmetlenség – jelentős összegű bírságokat vonhat maga után anélkül, hogy ennek bármilyen gazdasági haszna lenne akár a cég, akár a gépjárművezető részére!

A menetíró készülékhez tartozó okmányok hiánya, érvénytelensége 200 000 Ft
A tachográf indulást megelőző üzembe helyezésre és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése 400 000 Ft
Az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megsértése 100 000 Ft
A digitális tachográfhoz tartozó járművezetői és üzembentartói kártya
használatára vonatkozó szabályok megsértése 100 000 Ft
büntetést von maga után.

Az Unióban nem számít az, hogy hol történik a szabálysértés. A közúti ellenőrzés során bárkit bárhol, ha szabálysértést állapítanak, megbüntethetnek. Például egy magyar gépkocsivezetőt megbüntethetnek egy Lengyelországban elkövetett, de Németországban észlelt szabálysértésért is.
Az UNIÓS országokban ezek a tételek, a kaucióval és az „uzsorakamatokkal” növelten, akár a többszörösei is lehetnek a fenti büntetéseknek.

Összefoglalva a legfontosabb korlátok, feltételek:

• Napi vezetési idő legfeljebb: 2×4 óra 30 perc = 9 óra/nap
• Napi megszakítás nélküli szünet legalább 45 perc (bontható: 15 perc + 30 perc)
• Napi rendszeres pihenőidő legalább 11 óra
• Az előző napi pihenőidő, vagy heti pihenőidő vége után, minden 24 órás időszakon belül a járművezetőnek újabb napi pihenőidőt kell tartania
• Napi csökkentett pihenőidő legalább 9 óra
• Napi csökkentett pihenőidő legfeljebb 3 db lehet egy héten
• A HÉT: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak
• A Heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát
• A vezetési idő, 2 db bármely egymást követő naptári héten legfeljebb 90 óra lehet
• Heti rendszeres pihenőidő: 45 óra
• Heti csökkentett pihenőidő legalább 24 óra
• A csökkentést kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel
• A Heti pihenőidőt, az előző Heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdeni
• Több fős járat esetén, a napi, vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül, legalább 9 órás napi pihenőidőt kell tartani.

Letöltések:

Szabispapír (magyar)

Szabispapír (angol)

Popularity: 50% [?]

Az Európai Unió rendeletben (a Tanács 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK rendelete) határozta meg a digitális tachográfok bevezetését, tette mindezt a vezetési- és pihenőidők fokozottabb betartatásának érdekében. A rendelkezés célja továbbá a közutak biztonságosabbá tétele – közlekedésbiztonság növelése -, illetve a tisztességes versenyhelyzet megteremtése Európa országaiban. A digitális tachográfok kötelező alkalmazása a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszállító járművekre terjed ki. Az esetleges kivételekről a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikke ad tájékoztatást.

Egyre több digitális tachográfokkal felszerelt nehéz tehergépjármű megjelenésével kell számolnunk a közutakon, mivel a digitális tachográfok kötelező bevezetése 2006. május 1-jével megtörtént.

A 3820/85/EGK rendeletet felváltó közösségi jogszabály (az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 561/2006/EK rendelete) az EU Hivatalos Lapban történő megjelenésétől számított 20. napon lépett hatályba – 2006. május 1. – és kimondja, hogy a hatálya alá tartozó gépjárműveket első alkalommal már csak kizárólag digitális tachográffal felszerelve lehet forgalomba helyezni.

Hazánkban 2006. június 30-tól megkezdődött a digitális tachográf műhelykártyák kiadása. A megfelelő feljogosítással rendelkező tachográf műhelyek által foglalkoztatott, és a digitális tachográfokra kiképzett munkatárasak által beadott kártyaigényléseknek megfelelően folyamatosan készülnek a műhelykártyák, így az ország egyre több pontján nyílik lehetőség a digitális tachográffal szerelt gépjárműveknél a digitális tachográfokkal kapcsolatos műveletek elvégzésére (aktiválás, illesztés, beszerelés, javítás, adatletöltés, stb.).

Ezen felül a környező országokban a gépjármű első útja során is végrehajtható az aktiválás, kalibrálás, de erről külföldön történő közúti ellenőrzés esetén – a szankciók elkerülése végett – fel kell tudni mutatni a műhellyel, a tárgyban lefolytatott időpont-egyeztetésről szóló dokumentumot.

Az említett műveletek díja nincs rögzítve és ezért tanácsos előre tájékozódni e tekintetben a választott műhelynél.

Magyarországon a digitális tachográf kártyáknak a közlekedési hatóság által történő kiadása 2006. májusban megkezdődött.

A digitális tachográf rövid ismertetése:

A digitális tachográf elektronikus úton rögzíti a gépjárművezető által vezetéssel, pihenéssel és egyéb munkavégzéssel eltöltött időt. Ezeket az adatokat mind a fedélzeti egység, mind pedig a kártya tartalmazza; az előbbi kb. 365 nap adatainak tárolására képes, az utóbbi pedig kb. 28 napot tud tárolni. A kártyán található adatokat rendszeres időközönként – kb. 3 hetente -, illetve minden egyéb indokolt esetben javasolt letölteni az adatvesztés elkerülése érdekében.

A fedélzeti egység az adatokat rögzítő készülék, azaz maga a digitális tachográf. Nem tartalmazza a jeladó egységet és egyéb összekötő kábeleket sem.

A készülék kezelése könnyedén elsajátítható, és számos, a gépkocsivezető munkáját megkönnyítő funkcióval rendelkezik (pl. tevékenységek automatikus rögzítése, gépkocsivezető figyelmeztetése a pihenőidő közeledtére, tevékenységek nyomtatása, stb.).

A digitális tachográf fedélzeti egység a következő elemekből épül fel:

A digitális tachográf megjelenési képe:

A digitális tachográf fedélzeti egységének bemenő és kimenő információs csatlakozásai:

A digitális tachográf kártyák ismertetése

A digitális tachográf kártyák mindegyike chipkártya, azonban a rajtuk feltüntetett adatok és a kártyák színei különböznek. A kártya iránti kérelmet a fővárosi, ill. a megyei közlekedési felügyeleteken működő munkaállomásokra lehet benyújtani 2006. májusától. Az igénylőlapok mintái a honlapunkon megtalálhatók a kitöltési útmutatóval együtt. A kártya iránti kérelem benyújtásától számított kb. 15 munkanapon belül eljut Önhöz a kártyája.

Minden kártyatulajdonos egy kártyafajtából csak egy, személyre szóló kártyát birtokolhat. Az üzembentartói kártyából viszont, mivel az nem személyre, hanem vállalkozásra szól, több is lehet.

A kártyák jellemzői

gépjárművezetői kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne fehér, fényképpel ellátott; üzembentartói kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne sárga; műhelykártya: érvényessége 1 év, a kártya alapszíne piros, fényképpel ellátott; ellenőri kártya: érvényessége 2 év, a kártya alapszíne kék, fényképpel ellátott.

A tachográf kártyák aktuális díját a 35/2006. (VI. 15.) GKM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

A gépjárművezetői kártya, a műhelykártya és az ellenőri kártya fényképpel ellátott, személyre szóló kártya, tehát a kártya díj fizetése szokásosan az igénylő személy által történik.

Amennyiben a kártyaigénylés benyújtásakor a kártyát igénylő személy a munkáltatója által kiadott, a kártya díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot mellékel az igénylőlaphoz, úgy abban az esetben a számla a munkáltató nevére is kiállítható az igénylő nevének feltüntetésével együtt.

A digitális tachográf kártyák használatával megszűnnek a korongok által okozott nehézségek, mivel a kártya akár 28 napi adat tárolására is képes. Ugyanakkor felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy amennyiben felváltva vezetnek analóg vagy digitális tachográffal felszerelt járművet, akkor két hétre visszamenőleg a korongokat is maguknál kell tartani és az arra felhatalmazott ellenőrnek át kell adni.

2006. május 1-jétől digitális tachográffal felszerelt, a rendelet hatálya alá tartozó járművet egy gépjárművezető csak akkor vezethet, ha rendelkezik digitális tachográf kártyával. A kártya nélküli vezetés az Európai Unió tagállamaiban komoly szankciót vonhat maga után.

Abban az esetben, ha a kártyáját elveszítette, ellopták, vagy hibásan működik, úgy 15 napig vezethet kártya nélkül, de tudnia kell igazolni, hogy ezen időszak alatt önhibáján kívül nem használta a kártyáját.

Az Európai Unió legtöbb tagországában már megkezdődött, illetve folyamatos a digitális tachográf kártyák kibocsátása, és a digitális tachográffal felszerelt járművek forgalomba helyezése, így számolhatunk azok közutakon történő megjelenésével.

Letöltések:

1. Ellenőri kártya igénylő lap
2. Műhelykártya igénylő lap
3. Sofőrkártya igénylő lap
4. Üzembentartói kártya igénylő lap

Forrás: volt Közlekedési Főfelügyelet (ma NKH)

Popularity: 100% [?]

168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet
1. § A belföldi illetőségű (Szja tv. 3. § 2. pont) magánszemély a külszolgálat (Szja tv. 3. § 13. pont) címén kapott bevételével szemben – ha az nem tartozik a Szja tv. 83. § (4) bekezdésének hatálya alá – a Szja tv. 27. § c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon részét vonhatja le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított
a) napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot;
b) ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő és a 2. §-ban meghatározott személyek után további napi és személyenkénti 3 eurónak megfelelő forintösszeget.
2. § Az 1. § b) pontjában említett személyek: a külszolgálat címén kiküldött magánszeméllyel külföldön tartózkodó házastársa és kiskorú gyermeke (örökbe fogadott, nevelt, mostoha gyermeke), feltéve, hogy a tartózkodásuk nem minősül külföldi kiküldetésnek, továbbá feltéve, hogy külföldi tartózkodásuk tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap.
3. § (1) Az 1. §-ban nem említett külföldi kiküldetés (Szja tv. 3. § 12. pont) esetén
a) a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében történő külföldi kiküldetés címén a belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett bevételből [Szja tv. 28. § (2) bekezdés] a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára az 1. § rendelkezése szerint – figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is – vonható le az igazolás nélkül elismert költség;
b) a belföldi illetőségű, önálló tevékenységet folytató magánszemély az e tevékenységéből származó bevételéből igazolás nélkül elismert költségként a külföldi kiküldetés tényleges időtartamára számítva az 1. § a) és b) pontjában meghatározott napi összeg vonható le, figyelemmel a 2. §-ban foglalt rendelkezésre is.
(2) Az 1. §-ban és az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az elismert költség levonásával – figyelembe véve a Szja tv. 7. § g) pontjának rendelkezését is – minden költséget elszámoltnak kell tekinteni.

4. § (1) A kiküldetés (a külszolgálat) tényleges időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. A tényleges időpont megállapítása szempontjából az országhatár átlépését, légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni azzal, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat, úgy hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít, kivéve, ha a (2) bekezdés rendelkezése szerinti választható számítási módszer alkalmazási feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából, az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések (külszolgálatok) esetén a tényleges időtartam meghatározására választható az (1) bekezdés szerinti időtartamok egybeszámítása azzal, hogy
a) légi és vízi út esetén az együttesen számított utak között az érkezés utáni és az újabb indulás előtti egy-egy óra csak akkor vehető figyelembe, ha az érkezés szerinti időpont és az újabb indulás szerinti időpont között legalább két óra eltelik;
b) ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több, mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek (külszolgálatnak) minősül.
(3) Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés (külszolgálat) címén kifizetett összeg [ideértve a (2) bekezdés rendelkezése alapján választott egybeszámítás esetét is] adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetőleg a kiküldetés (a külszolgálat) elszámolása megtörtént.
(4) E rendelet végrehajtása során a külföldi pénznem átváltására a Szja tv. 5. §-ában foglalt rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

4/A. § (1) A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély az említett címen kapott bevételének jövedelemszámítására az 1. § és 3. §-ban foglalt rendelkezések helyett, választása szerint a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(2) Az (1) bekezdésben említett magánszemély a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget vonhat le, feltéve, hogy ezen kívül kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket számolja el. Ebben az esetben nem számít elismert költségnek a külföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült szállás- és lakásbérleti díjra fordított összeg. Az előzőekben foglalt költségelszámolási korlátozások figyelembevétele mellett igazolás nélkül elismert költségként napi 25 eurónak megfelelő forintösszeget számolhat el az az önálló tevékenységet folytató magánszemély is, aki az adott utazással összefüggésben mástól külföldi kiküldetés címén bevételt nem kap, de az (1) bekezdésben említett tevékenységet végzi.
5. § Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

Popularity: 28% [?]

278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet

1. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló).

2. A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár.

A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.

3. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg.

A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.

4. Nem számolható el napidíj

• ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el,
• ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja.

Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20%-kal csökkenteni kell.

5. Ez a rendelet 2006. január 1. napján lépett hatályba.

Popularity: 29% [?]