1. GPS alapú, mobil kommunikációt használó flottakövető rendszerek
A flottakövető rendszerek elterjedése szoros összefüggésben áll a mobilkommunikációs (GSM, GPRS) és a műholdas földrajzi helymeghatározó (GPS) technológiák fejlődésével. Ezen két technológiára épülő rendszerek, csak a szolgáltatás minőségben és árában különböznek, de elvi megvalósításuk nagyon hasonló.
Mindkét megvalósítás a következő alrendszerekre bontható:
- Mobil egység
- Bázis állomás
- Szoftver
- Kommunikációs csatornák
Alapvető funkciók:
- Folyamatosan figyelhető a jármű mozgása, ezáltal a fuvarvállalásba, tervezésbe nagy segítséget nyújt a vállalkozásoknak.
- Pontos kilométer elszámolás
- Üzemanyag- és egyéb költség megtakarítás érhető el
- Magas színvonalú megrendelő kiszolgálás
- Riasztás bármilyen rendkívüli esemény bekövetkeztével
1.1 Mobil egység
A mobil egység nevéből következik, hogy a megfigyelt, mozgó objektum rendszeréhez kapcsolódik. A Mobil egységek GPS antennát és vevőt, mikrokontrollert, opcionális szenzorokat és beavatkozó elemeket, billentyűzetet és kijelzőt tartalmaznak. A mobil egységek fő feladata a navigációs adatok (pozíció, sebesség, irány, idő) és a szenzorok állapotának meghatározása, az adatok gyűjtése, tárolása és megjelenítése. További két részre bontható: egyik, amely a kívánt adatokat gyűjti, és egy másik, amely ezeket tovább küldi a bázis állomásra.
1.1.1 Helymeghatározás
A csak mobil technológiát használó rendszerek az objektumon elhelyezett mobil GSM modul cellainformációit használják fel arra is, hogy meghatározzák a földrajzi pozíciót. A módszer megvalósítása olcsóbb, egyszerűbb, viszont földrajzilag pontatlan, így azok az alkalmazások, ahol kulcsfontosságú szerepe van annak, hogy egy adott objektum helyét milyen pontossággal tudjuk meghatározni, ott a GPS nyújtotta lehetőségeket használják, azaz az objektum földrajzi helyét egy GPS modul segítségével határozzák meg. Ilyen feladat lehet például, ha pontos digitális térképen szeretnénk követni objektumunkat.
1.1.2 Adatgyűjtés
Az adatok gyűjtése több hardver eszköz segítségével történhet, attól függően, hogy az adott objektum mely paramétereit szeretnénk figyelemmel követni.
A jármű alap- és üzemeltetési adatai az alábbiak lehetnek:
- koordináta (WGS84);
- dátum és idő („GMT – helyi idő kapcsoló”);
- indulás-megállás;
- sebesség (km/h);
- haladási irányszög;
- digitális ki-, bemenetek (pl.: gyújtás ki/be);
- analóg bemenetek (pl.: üzemanyagszint érzékelő, hőmérsékletérzékelő (élelmiszerszállítás), nyomásérzékelő).
Adatgyűjtés szempontjából két fajta rendszert különböztetünk meg: online, illetve offline.
Az előbbinél az adatok bármikor lekérdezhetőek a mobil egységtől, amely folyamatos távoli megfigyelést tesz lehetővé. Ehhez valamilyen (pl. GSM) kommunikációs hálózat szükséges. Az online rendszer működése a 1.ábrán látható.
1. ábra On-line rendszer blokk diagramja
Offline rendszer esetében az adatok a mobil egységen kerülnek tárolásra és azokat csak a bázis állomáson lehet utólagosan letölteni, elemezni. Ezt akkor használják, ha a járműről nyert információ azonnali kiértékelése nem szükséges, elégséges annak egy későbbi időpontban történő feldolgozása is (pl. áru elszámolás, menetlevél kiállítás). Előnye, hogy nincs szükség kommunikációs hálózatra, mert csak a telephelyen létesített leolvasó egységgel valósítják meg a kapcsolatot. (pl. infravörös adó-vevők, memória kártyaolvasó) Az offline rendszer működése a 2. ábrán látható.
2.ábra Off-line rendszer blokk diagramja
1.1.3 CAN busz rendszer
Az esetek többségében az objektum elhelyezkedése alapvetően nem elegendő információ. A különféle alkalmazási területek mind más és más információkat igényelnek egy ilyen rendszertől. Mivel a szállítmányozás területén a legelterjedtebb a flottakövető rendszerek használata, ezért a leggyakoribb igény a járművek műszaki állapotának megfigyelése. A járműveken található elektronikus berendezések képesek egymással kommunikálni egy erre a célra kifejlesztett CAN (Controller Area Network) buszrendszer segítségével. A flottakövető rendszer is egy eszköz, mely a buszrendszerre kapcsolódik és az összes berendezés adatait tovább tudja küldeni a bázis állomásra. Ez nemcsak lehetővé teszi a műszaki meghibásodások miatti balesetek – és nem utolsó sorban anyagi károk – elkerülését, de jelentős költségmegtakarítást is jelent egy járműparkot üzemeltető cég részére.
1.2 Bázis állomás
Bázis állomás alatt egy – a mobil egység által küldött – adatcsomagokat fogadni képes hardvert és ezen adatok eltárolására, további feldolgozására alkalmas, számítógépekből álló hálózatot értünk. A rendszer adatbázisra épül, ahol a felhasználó-azonosításnak nagy szerepe van, hiszen előfordulhat, hogy egy-egy erre a célra kialakított szerver több különböző cég járműveinek adatait is tartalmazhatja, illetve egy cégen belül több különböző beosztású dolgozók használják a rendszert.
A bázis állomás feladata a kapcsolattartás a követett egységekkel, tehát a járművektől érkező adatok fogadása, valamint az egységeknek küldött információk továbbítása, tehát a GSM/GPRS illetve a GSM/SMS forgalom bonyolítása. A GPRS adatok fogadásához elengedhetetlen, hogy a kommunikációs szerver fix IP címen keresztül csatlakozzon az Internetre.
A rendszerbe a követett járművektől adat csak a kommunikációs szerveren keresztül érkezhet, valamint a járműveknek adat, illetve információ csak a kommunikációs szerveren keresztül küldhető. Az „egykapus” módszer biztosítja a rendszerbe érkező, valamint onnan kiküldésre kerülő információk naplózását, utólagos elemzés esetén kronológiák felállítását. A készülő naplófájlok felhasználók általi módosítástól védetten, kódoltan kerülnek rögzítésre, ezzel is biztosítva az esetleges rekonstrukciók valódiságát.
1.3 Szoftver
A rendszer adatainak megjelenítését munkaállomáson, vagy akár Internetes webszerveren futtatható program végzi. Abban az esetben, ha az adatbázis és a szoftver fizikailag egy hálózatban található, úgy használhatunk helyi kliens programot. Ha az adatokat szeretnénk bárhonnan elérhetővé tenni, úgy internetes megjelenítést, böngészők által olvasható natív HTML kódot kell generálni. Fontos, hogy az alkalmazott megjelenítéstől függetlenül biztonságos, felhasználószintű adathozzáférést tegyen lehetővé rendszerünk.
1.4 Kommunikáció
Online rendszerek esetén biztosítani kell a mobil egység és a bázis állomás folyamatos kapcsolatát. A kapcsolat folyamatossága eltérő az egyes rendszerekben, attól függően, hogy milyen mobil átvitelt alkalmaznak. A legelterjedtebben használt GSM – mobilhálózattal a járműkövetés minden, a szolgáltató által lefedett helyre kiterjeszthető (akár egész Európára). Egyes flottakövető rendszerek SMS-alapú adattovábbítást valósítanak meg, azaz a mobil egységben gyűjtik az adatokat, majd mikor szükség van rá, SMS-ben küldik azt tovább, legtöbbször nem bázis állomásra, hanem egy a rendszertől külön álló mobiltelefonra. Az SMS alapú flottakövető rendszerek fontos előrelépést jelentettek, azonban tömeges elterjedésüket jelentősen akadályozza az SMS szolgáltatás korlátozott megbízhatósága (hálózattól függő késleltetés) és magas ára. Az elfogadható költségszint érdekében 6-8 üzenet sűríthető egyetlen SMS-be, és ritkíthatjuk az üzenetek gyakoriságát is, de ezekkel a kompromisszumokkal ugyanilyen mértékben csökkentjük a szolgáltatás minőségét, miközben az objektum követés elveszti on-line jellegét. Az SMS alapú lekérdezést ezen okokból többnyire csak pozíciófigyelésre használják.
Másik módja az adattovábbításnak GSM hálózaton a vonalkapcsolt adatküldés, mely költséges és lassú módszernek bizonyult, mióta megjelentek a csomagkapcsolt GPRS szolgáltatások. A GPRS alkalmazásának előnye, hogy olcsó és gyors adatátvitelt tesz lehetővé, továbbá mivel a késleltetés elhanyagolható, segítségével valós idejű objektumkövetést lehet megvalósítani a nap 24 órájában.
Forrás: eurodriverjobs
Popularity: 12% [?]
