EuroDriverInfo

A pályaalkalmassági vizsgálat eredményét a közlekedési hatóság határozat formájában közli a vizsgálaton részt vevőkkel. A határozat rendelkező része tartalmazza a minősítést. Ha valaki alkalmatlan minősítést kap, vagy ha alkalmas minősítése időtartamra korlátozott, akkor a minősítés alapjául szolgáló kizáró okok az indokolásban szerepelnek. A kizáró, vagy korlátozó okokat számok jelzik és a jelentésük az alábbi:

1. Elégtelen észlelési teljesítmény. A rövid ideig észlelhető ingerek közül keveset tud helyesen felismerni, vagy ugyan eleget észlel helyesen, de emellett túl sok a téves észlelések száma.
2. A közlekedési helyzetek biztonságos megoldásához szükséges felismerési és döntési képesség hiánya, vagy nem kielégítő szintje. Sok hibával, vagy túlságosan megnyúlt idő alatt, azaz túl lassan hozza meg a feladat helyes megoldásához szükséges döntéseket.

3. A jármű irányításához szükséges mozgási képességek hiánya, vagy nem kielégítő szintje. A karokkal, lábakkal egyidejűleg végrehajtandó mozgáselemek nem rendeződnek össze egyetlen cselekvésegységgé, hanem különálló, egymás után végrehajtott mozgások sorozataként zajlanak le, pedig a gépjárművezetéskor gyakran kell a karokkal és lábakkal egyszerre végezni különböző mozdulatokat. Pl. sebességváltó és pedál kezelése, stb.

4. A figyelmi teljesítmény nem kielégítő szintje. Ez az egyéni tulajdonság többféle módon is megjelenhet a vizsgálati eredményekben. A feladatvégzés során vétett hibákat, más tényezőkkel nem indokolt teljesítményhullámzást, esetenként a cselekvéseket megelőző döntési idő megnyúlását, stb. okozza.

5. Az észlelési, a döntési és a mozgásos tevékenység összerendezettségének hiánya. Összetett cselekvéseket (pl. egy adott célpont követése, vagy mozgó pont irányítása megadott szabályok szerint, stb.) igénylő feladatok során nyújtott nem megfelelő teljesítmény.

6. Az értelmi működések nagymértékben csökkent szintje, ezen belül kiemelten ennek a gyakorlati járművezetői tevékenységben való megnyilvánulása.

7. A közlekedési magatartást közvetlenül befolyásoló személyiségvonások, amelyek fokozott baleseti veszélyeztetettségre utalnak. A személyiségvonások szabályozzák az ember viselkedését, magatartását, valamint a képességek, készségek működtetésének, felhasználásának módját. A kizáró ok arra utal, hogy a környezethez, emberekhez, közlekedési partnerekhez való spontán viszonyulás valószínűleg alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.

8. A járművezetői teljesítmény szélsőséges ingadozása terhelés, fáradtság, vagy monotónia hatására. Az egyes feladatok megoldási szintjében mutatkozó jelentős különbség esetén szerepel ez a kizáró ok.

9. A járművezetéshez szükséges jártasságok és készségek elsajátítására való képtelenség. A vizsgált személy nem kielégítő színvonalú teljesítménye a feladat többszöri végrehajtása után sem mutat elfogadható javulást.

10. A pszichés kifáradás. Több vizsgálati eredményben is megmutatkozó olyan jellegzetesség, mely az általános testi-lelki lelassulásból, és a hibás cselekvések megszaporodásából következik.

11. Foglalkozási (életkori) sajátosságokból eredő, kedvezőtlen személyiségkép, mely pl. az életkor előrehaladtával bekövetkező magatartásbeli rugalmasság csökkenésében jelentkezhet.

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 21% [?]

Megállapítani az egyén pszichés jellemzőiből a járművezetéshez szükséges:

1. Magatartást szabályozó jellemzők szintjét, azaz rendelkezik-e mindazokkal az egyéni pszichológiai jellemzőkkel, amelyek szükségesek: – a biztonságos vezetéshez, – a közlekedési helyzetekhez való alkalmazkodáshoz, – a járművezetés közben jelentkező terhelés elviseléséhez?
2. Képességek szintjét, azaz van-e a jármű biztonságos vezetéséhez szükséges: – észlelési – döntési – cselekvési képessége? – Képes-e elsajátítani a jármű vezetéséhez szükséges ismereteket és készséget?

PAV vizsgálat leggyakrabban abban az esetben szükséges, ha olyan tevékenységet szeretne végezni, amelyhez a jogszabály vagy a munkáltató, esetleg egyéb hatóság előírja valamelyik PAV kategória alkalmas minősítésének meglétét.

A PAV vizsgálat a gépjárművezetők pszichológiai alkalmasság-vizsgálata, tehát néhány speciális esettől eltekintve, nem elsősorban a “vezetni tudást” vizsgáljuk, hiszen ezt a vezetői engedély megléte alapján mindenkiről feltételezzük.

A PAV a vizsgálatokat inkább a különféle gépjárművezetői munkakörök biztonságos és kielégítő szintű végzéséhez szükséges pszichés és pszichofiziológiás speciális követelményire tekintettel végzi.

Ez tehát egy pszichológiai alkalmasság vizsgálat, amely az erre a célra kifejlesztett vizsgáló berendezéseken végzett feladatokból, egyéb pszichológiai teszt-feladatokból és a vizsgáló pszichológussal végzett személyes beszélgetésből áll.

A pályalkalmasság vizsgálat milyen tevékenység végzéséhez szükséges?

Előzetes pályaalkalmassági vizsgálat

• megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetéséhez
• közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
• nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
• veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése,
• 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
• 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése,
• ha a gépjárművezető előzetes orvosi vizsgálata során elrendelték

Rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat

• a gépjármű-vezetési gyakorlatból ötödik sikertelen vizsgát követő vizsgához
• a rendőrhatóság, az ügyészség és a bíróság kezdeményezésére,
• a gépjárművezető előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálatát végző orvos illetőleg orvosi bizottság megkeresésére,
• a gépjárművezető munkáltatójának kérésére,
• a gépjárművezető kérésére.

A munkáltató rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatot abban az esetben kezdeményezhet, ha közlekedésbiztonsági szempontból kétség merül fel – munkavégzése alapján – a munkavállaló gépjárművezetőkénti további foglalkoztatására.

A pályaalkalmassági minősítés a következő alkalmassági kategóriákra vonatkozhat

I. alkalmassági kategória:

1. • megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetése;

II. alkalmassági kategória:

1. • közúti közlekedési szolgáltatás keretében személyszállítást végző autóbusz (trolibusz), személygépkocsi,
   • nemzetközi közúti személyszállítást végző autóbusz, amelyben a vezetőülésen kívül legalább 17 állandó ülőhely van,
   • veszélyes áru szállítását végző gépjármű vezetése,

III. alkalmassági kategória:

1. • 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény,
   • 7500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató és járműszerelvény vezetése,

IV. alkalmassági kategória:

1. • A fentiekben nem említett gépjármű vezetése.

A pályaalkalmassági minősítés időtartamra igen, járműfajtára nem korlátozható.

Popularity: 25% [?]

Árufuvarozói vállalkozói

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: belföldi és nemzetközi árufuvarozáshoz a vállalkozások szakmai vezetőinek
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: nincs

A képesítés megszerezhető: belföldön végzett fuvarozáshoz; belföldi és nemzetközi fuvarozáshoz

A vizsga tárgyai, módszere:

• Jogi ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Gazdasági, pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Munkaügyi ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Árufuvarozói ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Járműműszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Vámismeretek : tesztvizsga + szóbeli (csak nemzetközi képesítéshez)
• Esettanulmány megoldása írásbeli

A vizsga díja:
5 x 1.600 + 5 x 2.570 + 7.680 = 28.530 Ft (belföldi)
6 x 1.600 + 6 x 2.570 + 7.680 = 32.700 Ft (belföldi és nemzetközi is)

Személytaxis és személygépkocsis személyszállító vállalkozó

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: személygépkocsis személyszállításhoz és személytaxizáshoz, a vállalkozás szakmai vezetője részére
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: nincs
A vizsga tárgyai, módszere:

• Általános vállalkozói ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Számviteli és adózási ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Munkáltatói ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Személytaxis szakmai ismeretek : írásbeli (nem teszt, egyéb írásbeli vizsga) + szóbeli
• Taxis etika : szóbeli

A vizsga díja: 3 x 1.600 + 1 x 2.570 + 5 x 2.570 = 20.220 Ft

Autóbuszos személyszállító vállalkozó

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításhoz, a vállalkozás szakmai vezetőjének
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: nincs
A vizsga tárgyai, módszere:

• Jogi ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Gazdasági, pénzügyi vezetői, valamint adózási (árkiegészítési) ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Munkaügyi ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Személyszállítási ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Járműműszaki, üzemeltetési, valamint Közlekedésbiztonsági ismeretek : tesztvizsga + szóbeli
• Esettanulmány megoldása : írásbeli

A vizsga díja: 5 x 1.600 + 5 x 2.570 + 7.680 = 28.530 Ft

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 21% [?]

Belföldi fuvarozó (autómentő)

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: díj ellenében végzett áruszállítás (fuvarozás) végzéséhez
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: jelenleg nincs
A vizsga tárgyai, módszere:

• Közlekedési – és vezetéselméleti ismeretek : feleletválasztásos tesztvizsga
• Üzemeltetési és hibaelhárítási ismeretek : szóbeli
• Árufuvarozói ismeretek : feleletválasztásos tesztvizsga + szóbeli

A vizsga díja: 2 x 1.600 + 2 x 2.570 = 8.340 Ft

Taxi gépkocsivezető

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: személytaxival végzett személyszállításhoz
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: érvényes “B” kat. vez. eng.
A vizsga tárgyai, módszere:

• Közlekedési – és vezetéselméleti ismeretek : tesztvizsga
• Hibaelhárítási ismeretek : szóbeli
• Utasfelvétel, fuvarvállalás : szóbeli
• Taxis etika : szóbeli
• Helyismereti jártasság, idegenforgalmi ismeretek ( helyi) : szóbeli
• Járművezetési gyakorlat (a személytaxi tartozékainak kezelésével) : gyakorlati
• Elsősegélynyújtás : a Magyar Vöröskereszt előírása szerint

A vizsga díja: 1 x 1.600 + 4 x 2.570 + 1 x 4.390 = 16.270 Ft

Személygépkocsis személyszállító

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: személygépkocsival végzett (nem taxi) személyszállítás végzéséhez
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: érvényes “B” kat. vez. eng.
A vizsga tárgyai, módszere:

• Közlekedési – és vezetéselméleti ismeretek : tesztvizsga
• Hibaelhárítási ismeretek : szóbeli
• Utasfelvétel, fuvarvállalás : szóbeli
• Taxis etika : szóbeli
• Helyismereti jártasság, idegenforgalmi ismeretek (országos) : szóbeli
• Járművezetési gyakorlat : gyakorlati
• Elsősegélynyújtás : a Magyar Vöröskereszt előírása szerint

A vizsga díja: 1 x 1.600 + 4 x 2.570 + 1 x 4.390 = 16.270 Ft

Nemzetközi árufuvarozó

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: nemzetközi árufuvarozás végzéséhez
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: fuvarozó (autómentő) szakvizsga megléte
A vizsga tárgyai, módszere:

• Közlekedési ismeretek : tesztvizsga
• Forgalmi ismeretek : teszt + szóbeli
• Árukezelési ismeretek : teszt + szóbeli
• Vámismeretek : teszt + szóbeli
• Hibaelhárítási és vezetéstechnikai ismeretek : teszt + szóbeli
• Ált. és szakkifejezések angol, orosz, vagy német nyelven : tesztvizsga

A vizsga díja: 6 x 1.600 + 4 x 2.570 = 19.880 Ft

A vizsga okmányai 5 évig érvényesek.
Az érvényesség meghosszabbításához ismeretfelújító vizsgát kell tenni. Az ismeretfelújító vizsga tesztvizsga.(idegen nyelv nélkül)

Veszélyesáru-szállító gépkocsivezető (ADR)

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges:
A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállítására vonatkozó Egyezmény (ADR)-ben előírt veszélyes áruk közúti szállításához
Tanfolyami kötelezettség: van
A képesítés megszerezhető: veszélyes áru osztályokra, külön a nem tartányos, majd azt követően a tartányos szállításra
Vizsgára bocsátási feltétel:

• a tanfolyam elvégzése
• nem tartányos szállításnál legalább “B” kategóriás vezetői engedély, 2 év vezetési gyakorlat
• tartányos szállításnál “C” kategóriás, 2 éves vezetői engedély, és a tartányos vezetési gyakorlat elvégzése

A vizsga tárgyai, módszere

Alapvizsga:

Nem tartányos szállítás, 2-9 osztály anyagai

• • Általános ismeretek (Á) tesztvizsga
  • Speciális ismeretek (NT_2-9) tesztvizsga
  • Szállítási, fuvarozási feladatok gyakorlati vizsga
  • Kárelhárítási feladatok gyakorlati vizsga

Szakosító vizsgák:

1 osztály anyagainak szállítása (NT₁) tesztvizsga+szóbeli vizsga

7 osztály anyagainak szállítása (NT₇) szóbeli vizsga

2 osztály anyagainak tartányos szállítása

• • Tartányos általános ismeretek (TÁ) tesztvizsga
  • Tartányos speciális ismeretek (T₂) tesztvizsga+gyakorlati vizsga

3 osztály anyagainak tartányos szállítása

• • Tartányos általános ismeretek (TÁ) tesztvizsga
  • Tartányos speciális ismeretek (T₃) tesztvizsga+gyakorlati vizsga

5.1, 6.1, 8 és 9 osztály anyagainak tartányos szállítása

• • Tartányos általános ismeretek (TÁ) tesztvizsga
  • Tartányos speciális ismeretek (T_5.1-9) tesztvizsga+gyakorlati vizsga

A vizsga díja: nem tartányos szállításra (alapesetben) 2 x 1.600 + 2 x 4.390 = 11.980 Ft

tartányos szállításra: a megszerezni kívánt osztályok számától függően : 7.590 Ft-tól – 19.570 Ft-ig

A bizonyítvány érvényessége 5 év, mely a lejárat előtti évben ismeretfelújító (teszt) vizsgával hosszabbítható meg.

Undort keltő anyag szállítást végző gépkocsivezető

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: undort keltő anyag közúti szállításához
Tanfolyami kötelezettség: nincs
Vizsgára bocsátási feltétel: nincs
A vizsga tárgyai, módszere:

• Alapismeretek : szóbeli
• Szállítási ismeretek : szóbeli

A vizsga díja: 2 x 2.570 = 5. 140 Ft

Mezőgazdasági vegyszert, üzemanyagot szállító járművezető

Milyen tevékenység végzéséhez szükséges: mezőgazdasági vegyszer és üzemanyag mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításához

Tanfolyami kötelezettség: nincs

Vizsgára bocsátási feltétel: nincs

A vizsga tárgyai, módszere:

• Általános ismeretek, főbb veszélyek: szóbeli
• Szállítóegységek és jelölések: szóbeli
• Rakodási és kárelhárítási ismeretek: szóbeli

A vizsga díja: 3 x 2.570 = 7.710 Ft

Forrás: www.nkh.hu

Popularity: 42% [?]

Az ADR 1957-ből származik és 1968-tól hatályos. Magyarország pedig 1979-ben csatlakozott az ADR Megállapodáshoz. Csupa „jubileumi” dátum, hiszen tavaly 2007-ben ünnepeltük az ADR 50 éves születésnapját, ahol az NKH elnöke köszöntötte a jubileum díjazottjait. Ugyanakkor az ADR 2008-ban éppen 40 éve lett hatályos és jövőre ünnepelhetjük a magyar csatlakozás 30. évfordulóját.

A XXI. században az ADR ötödik módosítása az ADR 2009.01.01-től életbe lépő változata, ami egyben az „újraszerkesztett” ADR ötödik módosítása is. Már alig emlékszünk a „régi” felépítésű ADR-re, és a szélzetszámokra. Az átszerkesztéssel keletkező hibák jelentős része ma már kiküszöbölésre került, túl van az új ADR a gyermekbetegségein, de még korántsem mondható tökéletesnek.

Az ADR 2009-es változásai az ADR egészét érintik, mind a kilenc részben több-kevesebb módosítás található. Vannak teljesen új előírások, melyekkel eddig nem találkozhattunk, és vannak olyan változások is, melyek az eddigi előírásokat tovább szigorítják vagy pontosítják, esetlegesen valamilyen hibát kiküszöbölnek. A radioaktív anyagok szállítására vonatkozó előírások átszerkesztésre kerültek, az ADR más osztályaihoz hasonló struktúrában alakítják ki. Ez a változás gyakorlatilag a 7 osztály egészét érinti.

Mentességekkel kapcsolatos változások

A szállítás jellegéből adódó általános mentességi előírások a gyúlékony folyadékok esetén szigorításra kerülnek. Magánszemélyeknél a jövőben csak akkor mentesülhet a gyúlékony folyadékok szállítása az ADR alól, ha a megtöltött tartály legfeljebb 60 liter űrtartalmú, és a szállított mennyiség szállítóegységenként nem haladja meg a 240 litert. Ez a szigorítás elsősorban a benzinkutak tevékenységére és az egyéb gyúlékony folyadékok (pl.: festékek) kiskereskedelmére lesz kihatással. A gázok esetén egyrészt módosításra kerül a 15 °C-os hőmérséklet 20 °C-ra, a GHS (GHS-Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) rev.2-vel való harmonizáció alapján, amelyen viszonyítani kell a gáz nyomását a 200 kPa-hoz képest, másrészt pedig ez a mentesség nem lesz alkalmazható a jövőben a cseppfolyósított és mélyhűtött cseppfolyósított gázoknál. A korlátozott mennyiségekre vonatkozó előírások 2009-től szintén szigorításra kerülnek. A jövőben a korlátozott mennyiségként csomagolt veszélyes áruk szállítása esetén a következő új előírásokat kell betartani:

• A korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra és egyesítő csomagolásokra az „állóhelyzetet jelölő nyilakat” felhelyezésére vonatkozó előírásokat alkalmazni kell.
• A fuvarmegrendelésnél a feladónak meg kell adnia a korlátozott menynyiségben csomagolt veszélyes áru összegzett bruttó tömegét.
• Azokat a 12 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett össztömegű szállítóegységeket és konténereket, melyek korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva meg kell jelölni, elöl és hátul egy-egy fehér színű táblával (konténerek esetén négy oldalon), melyen „LTD QTY” felirat olvasható. Ez a jelölés nem szükséges akkor, ha a szállítóegység eleve veszélyt jelző sárga táblákkal van megjelölve (vagy, a konténer nagybárcákkal). A betűméret legalább 65 mm. Tengeri forgalom esetén az „LTD QTY” felirat helyett a „Limited Quantities” is alkalmazható. Nem kötelező megjelölni azokat a szállítóegységeket és konténereket, melyek legfeljebb bruttó 8 tonna korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes áruval vannak megrakva.

Egy új szabályozással (az „Excepted Quantities”-es) bővül az ADR. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruk” szállításánál a következőket kell betartani: Az egyes UN számokhoz tartozó veszélyes áruk „excepted” mennyiségei a 3.2 A táblázat új 7.b oszlopában, E0-E5 kódjaival kerül meghatározásra. Az E0 kód azt jelenti, hogy az adott veszélyes árura ilyen formában csomagolva nem lehet a mentességet alkalmazni. E1-E5 csomagolásoknál a legnagyobb mennyiség belső csomagolásokként 1-30 gramm(mL) között változik ,küldeménydarabonként pedig 300-1000 gramm(mL) lehet. Az „excepted” mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokra egy legalább 100×100 mm-es piros színű jelzést kell elhelyezni. Ezen a jelzésen fel kell tüntetni a szállított veszélyes áru elírt veszélyességi bárcáinak azonosító számát (pl.: 3) és a feladó vagy címzett nevét és címét is. Az UN számot viszont nem kell feltüntetni. A csomagolásokkal szemben nem követelmény az UN típusjóváhagyás, viszont az általános csomagolási követelményekre valamint a töltési fokra, ejtő és halmazolási vizsgálatokra vannak előírások. Az „engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokból” egy szállítóegységben (konténerben) legfeljebb 1000 db szállítható. A fuvarokmányon pedig a darabszám mellett fel kell tüntetni a „Dangerous goods in excepted quantities” bejegyzést.

Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.Az 1.1.3.6 szerinti mentességek alkalmazásánál eddig nem szabályozták a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén azt, hogy a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiséget hogyan is kell érteni. A 2009-es előírások értelmében a veszélyes árut tartalmazó gépek és készülékek esetén a táblázat szerinti legnagyobb megengedett összmennyiség a gépekben lévő veszélyes áru mennyiségre vonatkozik l-ben vagy kg-ban.

A mentességi előírásokat kiegészítették a lítium akkumulátorok szállítására vonatkozó mentességekkel. Mentesek az ADR előírásai alól a szállítóeszközben lévő lítium akkumulátorok, melyek például az eszköz hajtására szolgálnak, de mentességet kapnak a szállítás alatt használni kívánt eszközökben lévő, azok működtetésére szolgáló lítium akkumulátorok is. Ilyen eszköz például egy laptop vagy RFID.

Új fogalmak

Az ADN 2008. 02. 29-től vált nemzetközi egyezménnyé, így az ADN fogalma bekerült az ADR 2009-es változatába. Új fogalom az állati eredetű anyagok fogalma, mely alatt az állati tetemek, állati testrészek és az állati eredetű takarmány értendő. A konténer fogalmi meghatározása új követelménnyel egészül ki. A kiskonténer olyan konténer, melynek minden külmérete (hosszúság, szélesség, magasság) kisebb, mint 1,5 m vagy befogadóképessége legfeljebb 3m3. A „kérelmező” és a „megfelelőség értékelése” fogalmak ADR – ben való megjelenése fontos előrelépés a nyomásálló tartályok globális egységesítése felé.

Megfelelőség értékelése: egy termék megfelelőségének az 1.8.6 és 1.8.7 szakasz előírásai szerinti felülvizsgálati eljárása a típusminta jóváhagyása, a gyártás ellenőrzése és az üzembe helyezés előtti vizsgálat tekintetében. Kérelmező: a megfelelőségértékelésének esetén a szerződő fél területén levő gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője. Időszakos és soron kívüli vizsgálat esetén a „kérelmező” a Szerződő Fél területén levő vizsgálóhely, üzembentartó vagy azok meghatalmazott képviselője. A megfelelőség értékelését kivételesen harmadik fél (például az üzembentartó) is kérelmezheti. A 7 osztállyal kapcsolatos fogalmak a 2009-es ADR 1.2.1 szakaszában lesznek megtalálhatók.

Osztályozás

Az egyik legfontosabb változás az, hogy a GHS – nek megfelelően teljes mértékben átalakításra került a vízi környezet veszélyeztetésének megítélése. Az új fogalom az „aquatic enviroment” nemcsak az ADR – ben változik meg, hanem az IMDG – Code – ban is, ami jelentős előrelépés a vízi környezet veszélyeztetésével kapcsolatban a globális egységesítés felé. Ezzel egy időben a „marine pollutant” megszűnik. Vizi környezetre veszélyesnek kell tekinteni azokat az anyagokat amelyek, kielégítik az akut I, krónikus I vagy krónikus II kategóriák feltételeit. Az akut vízi toxicitást befolyásolja a tényleges bioakkumuláció potenciálja, a szerves vegyi anyagok degradálódása (biotikus stb.), és a krónikus vízi toxicitás. A keverékek besorolása során vízi környezetre kifejtett veszélyesség osztályozásához a megközelítés lépcsőzetes, és függ a magára a keverékre és összetevőire rendelkezésre álló információk jellegétől. Ezenlépcsőzetes megközelítés a következőkből áll:

a) a vizsgált keveréken alapuló osztályozás,

b) a következtetési elveken alapuló osztályozás,

c) az „osztályozott összetevők öszszegzésének” és/vagy egy „összegző képlet”alkalmazása.

A vizsgálati eljárások és módszerek az OECD vizsgálati irányelveken és a GLP helyes laboratóriumi gyakorlatra épülnek. Ezzel egyidejűleg az ADR 2.3.5 szakaszában leírt vizsgálati eljárás, törlésre került. Ha egy anyag a vízi környezetet veszélyezteti – akár fő-, akár járulékos veszélyként -, akkor a következő jelöléssel (2. ábra) kell ellátni azokat a küldeményeket, amelyek 5 liternél több folyadékot, vagy 5 kg-nál több szilárd anyagot tartalmaznak.

Ezt a jelölést járulékos vízi környezeti veszély feltüntetésére kizárólag közúti szállítás esetén 2011-ig el lehet hagyni. A hulladékokra vonatkozó osztályozás általános szabályai is változnak 2009-től az ADR – ben. Arra az esetre amennyiben a hulladék összetétele nem pontosan ismert a következőket kell alkalmazni: „Amennyiben a szállítandó anyag olyan hulladék, amelynek összetétele pontosan nem ismert, a 2.1.3.5.2 pont szerinti hozzárendelést valamely UN számhoz és a csomagolási csoportot a feladó ismeretei alapján kell meghatározni, figyelembe véve minden, az érvényes biztonsági és környezetvédelmi előírások3)-2006/12/EU Parlamenti és Tanácsi irányelv által megkövetelt műszaki és biztonságtechnikai adatot. Kétséges esetben a legmagasabb veszélyességi szintet kell alkalmazni. Amennyiben azonban a hulladék összetételére vonatkozó ismeretek és a megállapított alkotórészek kémiai tulajdonságai alapján bizonyítható, hogy a hulladék tulajdonságai nem felelnek meg az I csomagolási csoport tulajdonságainak, akkor a hulladékot alapesetben a II csomagolási csoport legalkalmasabb m.n.n. tételéhez kell hozzárendelni.” Ez azt jelenti, hogy szakítani kell azzal a gyakorlattal, mely szerint a termelők szinte automatikusan a folyékony hulladékokat az UN 3082-höz, a szilárd hulladékokat pedig az UN 3077-hez rendelték. Ez a lehetőség a jövőben csak az olyan hulladékoknál maradhat meg, melyek egyébként nem tartoznak az ADR hatálya alá. A hulladékok osztályozásánál is természetesen alkalmazni kell a vízi környezet veszélyeztetésére vonatkozó új előírásokat. Az egyes osztályokat érintően az alábbi lényeges változások lesznek az új ADR-ben:

• 1. osztály: 2.2.1.1.7.5 táblázat szövege pontosításra kerül, és a következő új UN számokkal bővül az osztály: UN0505, UN0506, UN0507 (különböző vészjelzők).
• 2. osztály: Az UN 3478 és UN 3479 anyagazonosító szám alatt megjelennek az üzemanyagcellák (üzemanyagcella kazetták, fémhidridben levő hidrogén-tartalommal vagy cseppfolyósított gáztartalommal).
• 3. osztály: A 2.2.3.1.5 pont alatti nem mérgező, nem maró gyúlékony folyadékok mentességi feltételeit a jövőben csak akkor lehet alkalmazni, ha az anyagok a környezetre nem ártalmasak. Az UN 3475 etanol és motorbenzin, benzin vagy gazolin keverékeke az illékonyságtól függetlenül a 3 osztály e tétele alá tartozik, mint motorokhoz használt tüzelőanyag.

• 4.3 osztály: Az UN 3132 és UN 3135 alá tartozó anyagok törlésre kerülnek a szállításból kizárt anyagok közül.
• 5.2. osztály: 2.2.52.4 táblázatban több adatmódosítás és kiegészítés található. Bővülnek a megjegyzések, két új megjegyzéssel (30,31).
• 6.2. osztály: Az állati eredetű anyagokat fertőző anyaggént kell szállítani. Azokat az állati eredetű anyagokat, melyek nem tartalmaznak A kategóriájú fertőző anyagot, az UN 3373 szerint kell szállítani, mint ahogy a B kategóriájú fertőző anyagokat szállítják. Ezek az anyagok azonban 2014.12.31-ig az illetékes hatóság engedélyével a fertőzött állati tetemekre vonatkozó előírásokat tartalmazó előírások szerint is szállíthatók (pl.: az Európai Parlament és a Tanács 2002.október3-i 1774/2002. (EK) Rendelete).
• 7. osztály: Teljes strukturális átalakítás
• 8. osztály: Változik a fémek korróziós vizsgálatára vonatkozó előírás, mely további szigorítást jelent a maró anyagok besorolásával kapcsolatosan.

2009-től az ADR – ben alkalmazott legnagyobb UN szám az UN 3481 lesz, tehát újabb veszélyes árukkal bővül a veszélyes áruk köre.

Csomagolási előírások

A szállítási csomagolások gyártására, felújítására és vizsgálatára az ADR megfelelő minőségbiztosítási program meglétét írja elő. Erre vonatkozóan a 2009-es ADR nevesíti az ISO16106:2006 „Csomagolás. Veszélyes áruk szállítási csomagolása. Veszélyes áruk csomagolóeszközei, nagyméretű csomagolóesz közök (IBC – k) és nagycsomagolások. Útmutató az ISO9001 alkalmazásához” című irányadó szabványt. Az IBC-k gyártási típusvizsgálatához bevezetésre kerül a rezonanciavizsgálat. A rezgésvizsgálatot minden folyékony anyag szállítására szolgáló gyártási típuson el kell végezni a jövőben.

A vizsgálathoz a IBC-t 95%-áig kell vízzel megtölteni. A rezgésvizsgálatot 25mm±5%-os kettős amplitúdójú (csúcstól csúcsig mért távolság) függőleges, szinuszos rezgéssel kell végezni. Az IBC-t 1 órán keresztül kell terhelni. A frekvenciát a kezdeti pontot követően úgy kell változtatni, hogy ne következzen be a csomagolóeszköz rezonanciája. Mindazonáltal a vizsgáló frekvenciának folyamatosan lehetővé kell tennie a hézagmérő behelyezését az IBC és a rázóasztal közé. Nem következhet be szivárgás vagy törés. Ezen kívül nem következhet be a szerkezeti elemek törése vagy meghibásodása sem.

Az új ADR szerint a legnagyobb megengedett halmazolási terhelést kiegészítő jelöléssel kell feltüntetni az IBC-ken. A megengedett legnagyobb halmazolási terhelés akkor alkalmazható, ha a használt IBC el van látva ezzel a jelöléssel. A jelkép felett feltüntetett tömeg értéke nem haladhatja meg a gyártási típusvizsgálat során az IBC-re helyezett terhelés és 1,8 hányadosát. Ezt legalább 12 mm magas betűkkel kell feltüntetni.

Változik az „A”kategóriába tartozó fertőző anyagok szállítására szolgáló csomagolóeszközökre vonatkozó ADR szabályozás valamit a nyomásálló tartályok gyártására, engedélyezésére és vizsgálatára vonatkozó szabályozás is. Ez utóbbi összefügg a PED és TPED modul rendszerének ADR-be történő beépítésével.

A megfelelőség-értékelési rendszer és gyártásának jóváhagyása az alábbiak az irányadók:

• 6.2.1-nyomásálló tartályok
• 6.2.2-UN nyomásálló tartályok

• 6.2.3-Nem Un nyomásálló tartályok
• 6.2.4-Szabvány szerint gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.5-Nem szabvány szerit gyártott nyomásálló tartályok
• 6.2.6-Aeroszolok, gázpatronok, üzemanyag cella

A nyomásálló tartályokra vonatkozóan a 6.2.1 szakasz felépítése a következő:

• 6.2.1.1-tervezés gyártás
• 6.2.1.2-tartályok anyaga
• 6.2.1.3-üzemi szerelvények
• 6.2.1.4-engedélyezés
• 6.2.1.5-üzembe helyezés előtti vizsgálatok
• 6.2.1.6-időszakos vizsgálatok
• 6.2.1.7-gyártóra vonatkozó előírások
• 6.2.1.8-vizsgáló szervekre vonatkozó előírások

Új előírás a típusjóváhagyással a kapcsolatban a TA4 és a vizsgálatokkal kapcsolatban a TT9 -es előírás. TA4-Az 1.8.7 szakasz szerinti megfelelőség értékelési eljárást az illetékes hatóságnak, az általa felhatalmazott szervezetnek vagy az 1.8.6.4 bekezdés szerint az ENISO/IEC17020:2004 szabvány akkreditálási eljárása alapján elismert vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania. TT9-A vizsgálatokhoz (beleértve a gyártás ellenőrzését) az 1.8.7 szakasz szerinti eljárásokat az illetékes hatóságnak, az általa felhatalmazott szervezetnek vagy az 1.8.6.4 bekezdés szerint az ENISO/IEC17020:2004 szabvány akkreditálási eljárása alapján elismert vizsgáló szervezetnek kell végrehajtania.

Jelölések

Először is két veszélyt jelző (Kemler) szám jelentése módosul és egy új veszélyt jelző számmal bővül a Kemler számok köre.

423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt.”

X423-veszélyt jelző szám új jelentése:

„Szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt vagy öngyulladásra hajlamos szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt.”

X432 -új veszélyt jelző szám:

„Öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva 3) gyúlékony gázokat fejleszt.” /3)Víz csak szakértő jóváhagyásával használható.

A veszélyességi bárcákkal kapcsolatban lényeges újdonság az, hogy az ADR más szállítási módokra előírt, megfelelő minta szerinti bárcák csekély változtatással, ami a veszélyességi bárcák nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja, ugyancsak alkalmazhatók. Itt lényeges a”…nyilvánvaló jelentését nem befolyásolja….” szöveg, ami azt jelenti, hogy például egy piros színű veszélyességi bárca, ha kifakul, és sárgás színűvé válik vagy akár fehér színű lesz az zavaró, mert a szín a jelentést befolyásolhatja. De egy vonalka hiánya, vagy a raszter nélküliség, függetlenül attól, hogy egy veszélyességi bárca mintája milyen az ADR – ben nem befolyásolja annak nyilvánvaló jelentését. A veszélyt jelző táblák használatával kapcsolatosan a számos jelölési módot alkalmazását kiterjesztik a csomagolás nélküli szilárd anyagok és tárgyak szállítására is. Ugyanakkor, ha a számmal ellátott veszélyt jelző tábla kívülről nem látható jól, mert például a tartányt ponyvás járműben szállítják, akkor a táblák megismétlésére csak akkor van szükség, ha 3000 liternél nagyobb űrtartalmú tartányokat szállítanak. Ennek életbe lépésével megszűnik az M189 multilaterális megállapodás.

Az új ADR értelmében azt a többkamrás tartányjárművet, amelyik csak egyféle veszélyes árut szállít, de vannak olyan kamrái melyek üresek, elől-hátul szám nélküli táblával két oldalt pedig számmal ellátott táblával kell megjelölni. Más jelölési mód ezekre nem lesz alkalmazható. A veszélyt jelző táblák elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó előírások szigorodnak. A táblának a jármű helyzetétől függetlenül rögzítve kell maradnia. A táblán a veszélyt jelölő szám és az UN szám ábrázolására szolgáló cserélhető számoknak a szállítás alatt jármű helyzetétől függetlenül az arra szolgáló helyen kell maradniuk. Az összecsukható táblákat úgy kell kialakítani és biztosítani, hogy a szállítás során ne lazulhasson ki, ne csukódhasson be. Ezek az új előírások a táblák konstrukcióját érintik, hiszen például egy hagyományos táblatartó sin és tábla nem fog megfelelni az új ADR-nek, mert biztosító szerkezet nélkül ki tud csúszni a tartóból.

Okmányok

Az ADR szerinti fuvarokmányon 2009-től fel kell tüntetni az alagút korlátozási kódot. Például: „UN 1098, ALLIL-ALKOHOL,6.1(3), PG I,(C/D)”, ahol a C/D az alagútkorlátozási kód. Az alagútkorlátozási kódot mindig zárójelben kell feltüntetni a fuvarokmányon. Azonban az alagútkorlátozási kódot nem kell a fuvarokmányban feltüntetni abban az estben, ha a szállítási útvonal előzetesen ismert és nem halad át a szállítmány olyan alagúton, amelynél a veszélyes áruk szállítására korlátozások vonatkoznak. Az alagútkorlátozási kód csak nagybetűkkel tüntethető fel a fuvarokmányon.

A 2.1.3.5.5 pont szerint osztályba sorolt hulladéknál az adott m.n.n. tételt nem kell kiegészíteni a 274 különleges előírásban megfogalmazott műszaki megnevezéssel és a „hulladék” kifejezéssel sem. Viszont a „a 2.1.3.5.5 szerinti hulladék” szöveggel az ilyen szállítmányok fuvarokmányait ki kell egészíteni. A veszélyes árut tartalmazó készülékeknél vagy berendezéseknél a fuvarokmányon megadott mennyiség a bennük levő veszélyes áru összes mennyiségét jelenti kg-ban illetve literben. Azaz nem a berendezés tömegét kell megadni. Az ADR 1.1.3.6 szerinti szállítási kategóriáknak megfelelő szállításoknál a fuvarokmányon nem kell a jövőben feltüntetni az „ Arakomány nem haladja meg az 1.1.3.6 bekezdésben előírt mentességi határt.” Változik az írásbeli utasítás szerepe, tartalma, nyelvezete és a hozzá kapcsolódó felelősség is. Hosszú folyamat zárult le ezzel, melyben a FIATA, IRU és a CEFIC is sokat dolgozott. Az új előírások nem feltétlenül sikerültek a legjobban, vélhetően az új írásbeli utasítással kapcsolatban sok kérdés merül még fel a jövőben. Az új írásbeli utasítást a fuvarozó köteles biztosítani. A feladó nem felel érte, csak a gépkocsivezető által olvasni és megérteni képes nyelven kell biztosítani. Tehát megszűnik az a követelmény, hogy az összes olyan ország nyelvén szükséges az írásbeli utasítást biztosítani, amelyeket a szállítmány érint. Az új írásbeli utasítás nem tartalmaz vegyszer specifi kus információkat. Négyoldalas lesz, melynek első oldala a gépkocsivezető általános teendőit tartalmazza egy esetlegesen bekövetkező baleset vagy rendkívüli esemény során, a második és harmadik oldalon a veszélyességi bárcák találhatók, és minden bárcához egy rövid leírás illetve intézkedés tartozik. A negyedik oldal pedig a veszélyes árut szállító járművön tartandó felszereléseket sorolja fel. Mivel csak a gépkocsivezető nyelvén kell biztosítani az írásbeli utasítást, ezért egyéb információ ezen a dokumentumon nem tüntethető fel, mert az idegen országban az okmány ellenőrizhetőségét nagymértékben megnehezítené. Kiegészítő információ ezért csak külön mellékletben csatolható az írásbeli utasításhoz.

Felszerelések

Változik a veszélyes árut szállító járművek felszerelése is. Például nem kell a jövőben a járművön védőruhát és védőcsizmát tartani. Szemmosó folyadékot nem kell biztosítani az 1 és 2 osztályba tartozó anyagok szállításához. A lapátra, csatornaszem takaróra és műanyag gyűjtőtartályra csak a 3,4.1,4.3,8 és 9 számú bárcával ellátott szállítmányoknál lesz szükség a jövőben. Légzésvédő készüléket kell biztosítani minden mérgező anyag szállításához. Az új ADR szerint nem lehet biztosítani pl.: A vagy AB szűrőbetéttel ellátott gázálarcot, csak olyat, amelyik kombinált A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 jelű gáz/részecskeszűrő betéttel van ellátva.

Közbiztonsági előírások

Tovább bővül azoknak az áruknak a köre, melyekre az 1.10 fejezet szerinti közbiztonsági előírásokat alkalmazni kell. Ezek a következők:

• 1.4 alosztályba tartozó pirotechnikai anyagokra, beleértve az 1.4S osztályozási kód alá tartozó UN 0366, UN 0441, UN 0455, UN 0456, UN 0500 anyagokat, függetlenül attól, hogy ezeknek az 1.1.3.6 szerinti mentességi határa korlátlan.
• 5.1 osztályba tartozó ammóniumnitrát emulziókra, szuszpenziókra, gélekre.
• 3 osztályba tartozó D osztályozási kódhoz tartozó robbanóanyagokra. A közbiztonsági előírások alkalmazásának a hatályát kiterjesztik az ömlesztett szállításokra is, ahol az értelmezhető.

Alagút előírások

Az infrastruktúra és a biztonság szempontjából a 2004/54/EK irányelvvel összhangban az európai alagutakat 5 kategóriába sorolják be. A TERN keretében (alagutak kockázatértékelése a veszélyes áruk szállításában) figyelembe veszik az alagutak szellőztetését, biztonsági felszereléseit, a riasztó és jelzőrendszert valamint a rendelkezésre álló forgalmi sávok számát és a menekülési lehetőségeket. Az ADR 2007. 01.01-től hatályos szövege, már tartalmazta az új alagút előírásokat, de átmeneti rendelkezéséként az illetékes hatóságoknak 2009.12.31-ig adott felkészülési időt az előírások teljesítésére. Az ADR 2009-es előírásai az alagútkorlátozási kódok egy részében hoz változást. Megszűnnek a B1D,B1E,C1D,C1E,D1E alagútkorlátozási kódok és helyettük a B/D,B/E,C/D,C/E,D/E kódokat kell alkalmazni.

Mobil robbanóanyag készítő egységek

A mobil robbanóanyag készítő egységek (Mobile Explosives Manufacturing Units – MEMU-k) kialakítására és használatára vonatkozó előírások beépítésre kerülnek az ADR 2009-es előírásaiba. Ilyen járműből Magyarországon is van 3 db. Az ADR szerkezetét érintően a 4. részbe a MEMU-k miatt egy új 4.7 fejezet a 6. részbe pedig egy szintén új 6.12 fejezet kerül. A MEMU-k olyan egységek, melyek tartányt és ömlesztett áru konténert és egyéb berendezéseket egyaránt tartalmaz, melyben különféle veszélyes áruk vannak, ami a gyártáshoz szükséges. A járműre az EX/III követelményei vonatkoznak.

Végezetül

Az új ADR előírások tovább szigorítják a veszélyes áruk szállításának feltételeit. A módosítások az ADR egészét tekintve mintegy 180 oldalt érintenek. Ez azt jelenti, hogy a teljes szabályozást tekintve az ADR-nek hozzávetőlegesen mintegy 15%-a 2009-től ismét megváltozik. A változások miatt az eddigi tevékenységet és eljárásokat felül kell vizsgálni. A hatósági munkában az engedélyezési tevékenységre, az ellenőrzésekre és az ADR képzésre egyaránt hatással lesznek a változások. A vállalkozásoknál fontos, hogy Veszélyesáru Szállítási Biztonsági Tanácsadó bevonásával történjen meg a veszélyes árukkal kapcsolatos folyamatok felülvizsgálata és az eddig beidegződött rutinszerűen végzett feladatok is újra legyenek gondolva, nehogy a régi gyakorlat az új előírások miatt már ne legyen megfelelő.

Dr. Sárosi György

Popularity: 67% [?]

1.Belföldi közúti fuvarlevél

A KÁSZ és a 2/1991 (I.29) Korm.redelet értelmében:

-fuvarlevélként bármely olyan okmány használható, amely tartalmazza a következő adatokat:

a) a felek megnevezése és címe,

b) az árura vonatkozó adatok,

c) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helye, és ideje,

d) a fizetésre és módjára való megállapodás.

2. A CMR fuvarlevél

Kitöltése a fuvarozó feladata.

Három eredeti példányban állítják ki.

1.piros-feladói példány

2.zöld-fuvarozói példány

3.kék-átvevői példány

A CMR fuvarlevél fontsabb adatai:

a) a kiállítás helye és időpntja

b) a feladó neve és cím

c) a fuvarozó neve és címe

d) az áruátvétel helye és időpontja

e)az áru kiszolgáltatási helye és időpontja

f) az átvevő neve és címe

g) az áru megnevezése, csomagolás neme

h) az árudarabok száma, jele, sorszáma

i) az áru bruttó súlya, térfogata

j) a fuvar-, és mellékköltségek

k) a vám-, és egyéb hatósági kezelési utasítások

l) nyilatkozat arról, hogy a fuvarozás a CMR  rendelkezései alá esik-e

m) az áru fuvarlevelét kisérő okmányok jegyzékét

n) a bérmentesítést

o) a jármű rendszámát

p) a fuvarozó esetleges fenntartásait

Letöltések:

• Egyezmény a nemzetközi közúti fuvarozási szerződésről (CMR)
• CMR fenntartások jegyzéke

Popularity: 59% [?]

1.SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke

Követendő eljárás: A 12. cikk rendelkezései értelmében a járművezető  annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen  eltérhet a 6–9. cikkben meghatározott, a minimális pihenőidőre vonatkozó követelményektől és maximális vezetési időtől. A cikk nem teszi lehetővé a
rendelettől olyan okok miatt való eltérést, amelyek már az utazás megkezdése előtt is ismertek voltak.
A rendelkezés célja az, hogy a járművezető kezelni tudja az olyan helyzeteket, amelyek során – az utazás alatt előálló váratlan okok miatt – nem tudja betartani a rendeletben foglalt előírásokat, vagyis olyan helyzetekben, amikor a járművezető akaratán kívül álló, elkerülhetetlennek látszó, rendkívüli nehézségek állnak elő, amelyeket a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett volna előre látni. Az eltérési lehetőség másik célja a személyek, a jármű és a rakomány biztonságának garantálása, valamint annak a követelménynek a betartása, hogy a közlekedés biztonságát minden esetben szem előtt kell tartani.

Ilyen helyzetekben az alábbi szereplőknek vannak kötelezettségei:

1) A fuvarozó vállalkozásnak körültekintően kell megterveznie a járművezető biztonságos útját, figyelembe véve például a rendszeres forgalmi torlódásokat, az időjárási körülményeket és a megfelelő parkolóhely elérését, azaz oly módon kell megszerveznie a munkát, hogy a járművezető be tudja
tartani a rendeletet. Szem előtt kell tartani továbbá a fuvaroztatók és a biztosítótársaságok által a biztonságos parkolásra vonatkozóan előírt követelmények betartását is.

2) A járművezetőnek szigorúan be kell tartania a szabályokat, és a maximális vezetési időtől kizárólag olyan rendkívüli körülmények váratlan felmerülése esetén térhet el, amelyek következtében a rendeletben foglaltakat csak a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának veszélyeztetésével
lehetne betartani. Ha a járművezető úgy ítéli meg, hogy el kell térnie a rendelet előírásaitól, de ezzel nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, akkor a megállóhelyre való megérkezéskor (a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíróból kinyomtatott lapon vagy a munkalapon, a Közösség bármelyik nyelvén) kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie az eltérés okát.

3) A járművezető ellenőrzése, valamint a vezetési időre vonatkozó korlátozásoktól való eltérés jogosságának értékelése során az ellenőrt szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

Az eltérés jogosságának a 12. cikk alapján való értékelésekor az ellenőrnek minden körülményt alaposan meg kell vizsgálnia, beleértve az alábbiakat:

a) a járművezetőre vonatkozóan korábban rögzített adatokat, amelyek alapján megállapítható a járművezető vezetési teljesítménye, és ellenőrizhető, hogy általában betartja-e a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, továbbá azt, hogy valóban kivételes eltérésről van-e szó,

b) a vezetési időtől való eltérés nem válhat rendszeres gyakorlattá, és csak olyan kivételes körülmények esetén fordulhat elő, mint nagyobb közúti balesetek, szélsőséges időjárási körülmények, útelterelés, ha a parkolóhelyen nincs szabad hely stb. (A lehetséges kivételes körülmények e felsorolása csupán tájékoztató jellegű. Az okok megítélésekor abból az elvből kell kiindulni, hogy a vezetési időtől való eltérés nem látható előre, sőt, nem is lehet vele előre számolni),

c) annak érdekében, hogy a járművezető a parkolóhely keresésével töltött idő során ne „gyűjthessen plusz időt”, a napi és a heti vezetési időre vonatkozó korlátozásokat be kell tartani,

d) a vezetési időre vonatkozó szabályoktól való eltérés nem vezethet a szükséges szünetek, illetve a napi és heti pihenőidő csökkenéséhez.

2. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A járművezető által az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó jármű átvételének
vagy leadásának szokásos helyétől különböző helyre történő utazással töltött idő rögzítése.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 9. cikke

Követendő eljárás:

Amikor a járművezető olyan, a munkáltatója által megjelölt helyre utazik, amely nem a munkáltató működési központja, azzal a céllal, hogy egy „menetíró készülékkel ellátott járművet” átvegyen, majd azt vezesse, akkor kötelezettséget teljesít munkáltatója felé, tehát idejével nem rendelkezik szabadon.

Ezért a 9. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban:

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető utazással tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak függvényében „rendelkezésre állásnak”
vagy „egyéb munkának” számít, függetlenül attól, hogy az utazás idejét és módját a munkáltató szabta meg vagy a járművezető döntötte el, valamint

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető az említett rendelet hatályán kívül eső jármű vezetésével tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, „egyéb munkának” számít.

Az utazással töltött idő az alábbi három esetben minősül „pihenőnek” vagy „szünetnek”:

Az első eset az, amikor a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér. Ebben az esetben a járművezető pihenőt vagy szünetet tarthat azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére (9. cikk (1) bekezdés).

A második eset az, amikor a járművezető nem járművet kísér, hanem vonattal vagy komppal utazik abból a célból, hogy eljusson arra a helyre, ahol a rendelet hatálya alá tartozó járművet átveszi, illetve visszatérjen arról a helyről, ahol a járművet leadja (9. cikk (2) bekezdés), azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére.

A harmadik eset az, amikor a járművön egynél több járművezető tartózkodik. Ha a járművet szükség esetén a járművezető mellett ülő és őt a vezetésben tevékenyen nem segítő második járművezető is vezetni tudja, akkor a járművezető „rendelkezésre állási idejéből” 45 perc „szünetnek” tekinthető.

A járművezető munkaszerződésének típusa e tekintetben nem mérvadó. Ezek a szabályok tehát mind az állandó, mind a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások által foglalkoztatott „alkalmi járművezetőkre” érvényesek.

Az „alkalmi járművezető” esetében „munkáltató működési központja” alatt a járművezető szolgálatait közúti fuvarozás céljából igénybe vevő vállalkozás („felhasználó vállalkozás”) működési központját, nem pedig a „munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás” központját kell érteni.

3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: Szünet, illetve napi vagy heti pihenő megszakításának elrendelése a jármű terminálokon, parkolókban vagy határátkelőhelyek területén való mozgatása céljából

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének d) és f) pontja.

Követendő eljárás: A napi és a heti pihenőidő alatt a vezető az idejével általában szabadon rendelkezik, ezért nem kötelezhető arra, hogy a jármű közelében tartózkodjon.

A szünet, illetve a napi és heti pihenő megszakítása általában a rendelet megsértésének minősül (kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésében található „kompszabály” alkalmazandó ). Azonban előfordulhat, hogy a terminálon vagy a parkolóban hirtelen olyan rendkívüli vagy vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet mozgatni kell.

A terminálok általában alkalmaznak egy olyan járművezetőt, aki szükség esetén a járműveket mozgatni tudja. Ha azonban nincs ilyen járművezető és a járművet valamilyen rendkívüli körülmény miatt mindenképpen mozgatni kell, az illetékes hatóságok vagy a terminálon
dolgozó és a járművek mozgatásának elrendelésére jogosult személy felszólítására a járművezető megszakíthatja pihenőidejét.

Egyéb esetekben (pl. parkolókban, határátkelőhelyeken és vészhelyzetekben), amennyiben olyan objektív vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet el kell mozdítani, illetve a rendőrség vagy más hivatalos szerv (pl. tűzoltóság, útfenntartó szerv, vámtisztviselő stb.) a jármű elmozdítására ad utasítást, a járművezetőnek néhány percre meg kell szakítania a szünetet vagy a pihenőt, ám ilyen esetben nem vonható felelősségre.

Ilyen helyzetekben az adott szituáció értékelésekor a tagállamok ellenőreinek bizonyos szintű rugalmasságot kell alkalmazniuk.

Ha a járművezető a fentiekben említett okokból megszakítja a szünetet vagy a pihenőt, azt kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie, és – amennyiben lehetséges – a jármű mozgatását elrendelő illetékes szervvel hitelesíttetnie kell.

4. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A vezetési idő digitális menetíró készülékkel történő rögzítése olyan esetekben, amikor a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végez

Cikk: A 3821/85/EGK rendelet 1. cikke, amely hivatkozik az 1360/2002/EK rendelet 1B. mellékletére

Követendő eljárás:
Mivel a digitális menetíró készülékek pontosabbak az analóg készülékeknél, azon járművezetők esetében, akik gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végeznek, előfordulhat,
hogy a digitális menetíró készülék az analóg készüléknél nagyobb menetidőt regisztrál. Ez a helyzet csupán átmeneti, és elsősorban a helyi fuvarozási tevékenységeket érinti. A probléma csak addig áll
fenn, amíg mind a digitális, mind az analóg menetíró készülékek használatban vannak.

A digitális menetíró készülékek gyors elterjedésének elősegítése érdekében, ugyanakkor szem előtt tartva azt, hogy a járművezetők az általuk használt menetíró készülék típusától függetlenül egyenlő
elbánásban részesüljenek, célszerű, hogy ezen átmeneti időszak alatt a nemzeti ellenőrző hatóságok bizonyos szintű rugalmasságot alkalmazzanak. Ezt az átmeneti rugalmasságot a gyakori vagy
többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző, digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek esetében kell alkalmazni.

Az ellenőröknek azonban mindig szakmai belátásuk szerint kell dönteniük. Továbbá amikor a járművezető a jármű volánjánál ül és a rendelet hatálya alá tartozó fuvarozási tevékenységet végez, az
a konkrét körülményektől függetlenül (például attól, hogy éppen forgalmi torlódásban vagy közlekedési lámpánál áll) vezetésnek minősül.

Ezért:

• A tagállamoknak tájékoztatniuk kell ellenőreiket arról, hogy a bizonyíthatóan gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző járművek esetében a digitális menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésekor lehetőségük van minden vezetéssel
  töltött négy és fél (4,5) órában 15 perc kiigazítás engedélyezésére. Ezt a kiigazítást például oly módon lehet alkalmazni, hogy a szünetek közötti vezetési időszakokból 1-1 percet le lehet vonni, ezek összege azonban nem haladhatja meg – minden vezetéssel töltött négy és fél (4,5) órában – a 15 percet.

• Az ellenőröknek a szakmai okok mérlegelése során meg kell vizsgálniuk a körülményeket és az adott időpontban rendelkezésükre álló bizonyítékokat (például ellenőrizhető bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletet végzett), és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tények értelmezése nem áll ellentétben a vezetési időre vonatkozó szabályok helyes alkalmazásával, és ezáltal nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

• A tagállamok olyan elemző szoftvert is használhatnak, amely a vezetési idő kiszámításakor bizonyos toleranciát engedélyez, de figyelembe kell venniük, hogy ez a későbbiekben bizonyítási problémákhoz vezethet. A tolerancia azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a vezetéssel töltött négy és fél (4,5) óránkénti 15 perces határt.

• A tolerancia alkalmazása nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést sem a nemzeti, sem a nemzetközi szállítást végző járművezetők számára, és csak olyan esetekben vehető figyelembe, amikor egyértelműen gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletről van szó.

forrás: nkh

Popularity: 83% [?]

Popularity: 100% [?]

A 2007. április 11-én hatályba lépett 561/2006/EK rendelet alapján a legjelentősebb vezetési- és pihenőidő-előírások az alábbiak:

„Hét”: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00-ig terjedő időszak.

1. Vezetési időszak: az az összeadódott vezetési idő, amely egy – napi vagy heti – pihenőidő vagy egy szünet (megszakítás) után kezdődik és addig tart, míg a gépjárművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet (megszakítást) tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet.
2. A napi vezetési idő – az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő – mely nem haladhatja meg a 9 (kilenc) órát. A napi vezetési idő azonban hetente legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható: Legfeljebb 10 (tíz) órára.
3. A heti vezetési idő (hétfő 0 óra és vasárnap 24 óra között) nem haladhatja meg az 56 (ötvenhat) órát.
4. Az összeadódott vezetési idő bármely (!) egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 (kilencven) óránál.
5. Szünet, (Megszakítás) négy és fél órás folyamatos vezetési idő után a gépjárművezető legalább 45 perces szünetet köteles tartani (kivéve, ha a pihenőidejét kezdi meg). Ez csak egy legalább 15 perces, majd azt követő legalább 30 perces szünettel helyettesíthető. 2007. április 11-e után tehát a „megszakítás” már nem osztható három részre, hanem legfeljebb csak kettőre: 15+30 percre. A 15, illetőleg 45 percnél rövidebb időtartamú megállás nem minősül szünetnek! Pl.: 14 perc – 0 perc megszakítás!
6. A járművezetőnek napi és heti pihenőidőket kell tartania!

• Napi pihenőidő: A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtartam. Az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után minden 24 órás időszakon belül újabb napi pihenőidőt kell tartani.
  • I. „Rendszeres napi pihenőidő”: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő. Ezt a rendszres napi pihenőidőt két időszakra is lehet bontani, melynek az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra kell, hogy legyen.
  • II. „Csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő. Bármely két, heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.

Amennyiben a komppal vagy vonattal szállított járművet kísérő járművezető rendszeres napi pihenőidőt tart, ezt a pihenőidőt – legfeljebb kétszer – meg lehet szakítani egyéb tevékenységekkel, melyek együtt számított időtartama nem haladhatja meg az 1 órát. E rendszeres napi pihenőidő során a járművezető számára háló- vagy fekvőhelynek kell rendelkezésre állnia.

Többfős járat esetén a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül újabb, legalább 9 órás napi pihenőidő tartása kötelező!

Heti pihenőidő (azaz heti pihenőnap):
I. „Rendszeres heti pihenőidő”: bármely, legalább 45 órás pihenő.
II. „Csökkentett heti pihenőidő”: bármely 45 óránál rövidebb pihenő, amely legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető.

Bármely két, egymást követő héten a gépkocsivezetőnek két rendszeres (45 órás) heti pihenőt, vagy egy rendszeres és egy csökkentett (legalább 24 órás) heti pihenőt kell tartania. Vagyis legalább kéthetente kötelezően jár a 45 órás rendes pihenőidő.

A csökkentést kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egybefüggően eltöltött, a csökkentésnek megfelelő pihenővel, melyet egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni.

A heti pihenők közt nem telhet el 6×24 óránál több. Az újabb heti pihenőidőnek, a megelőző heti pihenőidő befejezésétől számított 6×24 órás időszak vége előtt meg kell kezdődnie.

Azt a pihenőidőt, amely két hétre oszlik el, bármelyik héthez lehet számítani, de mindkét héthez nem!

Ellenőrzések, szankciók!!

Az új jogszabály rendelkezéseit követően ez év május 1-jétől kezdődően Magyarországon is fokozott ellenőrzésekre kell számítani az 57/2007. (III.31.) Kormány rendelet alapján a közutakon: vezetési, pihenőidők, adatrögzítő (tachográf) lapok megléte, megfelelő kitöltése, járművezetői kártya, sebességtúllépés; a közúti szállításhoz szükséges dokumentumok megléte, érvényessége.

Az 561/2006/EK rendelet már tavaly május óta érvényben lévő előírása szerint a tárgyhét és azt megelőző 15 naptári nap tachográfadatait be kell tudni mutatni.
2008. január 1. után a hatóságok a tachográf – akár analóg, akár digitális – adatai alapján, a tárgynapon felül 28 napig visszamenőleg ellenőrizhetnek.
A tevékenységkapcsoló megfelelő használatának fontosságát ezúton is kiemeljük!

Ami a vezetési- és pihenőidő-szabályok megszegésének büntetését illeti, súlyos szabálysértésnek minősül, néhány büntetési tétel a teljesség igénye nélkül:

a megszakítás nélküli folyamatos vezetési idő túllépése:

• 6 perc túllépésig 50 000 Ft
• 6 perc felett – 20 percig 100 000 Ft
• 20 perc felett – 40 percig 200 000 Ft

a napi, a hatnapi vagy a kéthetes maximális vezetési idők határértékének túllépése

• 5% túllépésig 50 000 Ft
• 5% felett – 10%-ig 100 000 Ft
• 10% felett – 15%-ig 200 000 Ft
• a napi, heti pihenőidejének be nem tartása (az előírt időtartam %-ban)
• 95%-ig 50 000 Ft
• 94-90%-ig 100 000 Ft
• 89-85%-ig 200 000 Ft

Amint a fentiekből látható néhány perces túllépés – figyelmetlenség – jelentős összegű bírságokat vonhat maga után anélkül, hogy ennek bármilyen gazdasági haszna lenne akár a cég, akár a gépjárművezető részére!

A menetíró készülékhez tartozó okmányok hiánya, érvénytelensége 200 000 Ft
A tachográf indulást megelőző üzembe helyezésre és üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése 400 000 Ft
Az adatrögzítő lapok használatára vonatkozó szabályok megsértése 100 000 Ft
A digitális tachográfhoz tartozó járművezetői és üzembentartói kártya
használatára vonatkozó szabályok megsértése 100 000 Ft
büntetést von maga után.

Az Unióban nem számít az, hogy hol történik a szabálysértés. A közúti ellenőrzés során bárkit bárhol, ha szabálysértést állapítanak, megbüntethetnek. Például egy magyar gépkocsivezetőt megbüntethetnek egy Lengyelországban elkövetett, de Németországban észlelt szabálysértésért is.
Az UNIÓS országokban ezek a tételek, a kaucióval és az „uzsorakamatokkal” növelten, akár a többszörösei is lehetnek a fenti büntetéseknek.

Összefoglalva a legfontosabb korlátok, feltételek:

• Napi vezetési idő legfeljebb: 2×4 óra 30 perc = 9 óra/nap
• Napi megszakítás nélküli szünet legalább 45 perc (bontható: 15 perc + 30 perc)
• Napi rendszeres pihenőidő legalább 11 óra
• Az előző napi pihenőidő, vagy heti pihenőidő vége után, minden 24 órás időszakon belül a járművezetőnek újabb napi pihenőidőt kell tartania
• Napi csökkentett pihenőidő legalább 9 óra
• Napi csökkentett pihenőidő legfeljebb 3 db lehet egy héten
• A HÉT: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak
• A Heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 órát
• A vezetési idő, 2 db bármely egymást követő naptári héten legfeljebb 90 óra lehet
• Heti rendszeres pihenőidő: 45 óra
• Heti csökkentett pihenőidő legalább 24 óra
• A csökkentést kompenzálni kell egy, a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel
• A Heti pihenőidőt, az előző Heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdeni
• Több fős járat esetén, a napi, vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül, legalább 9 órás napi pihenőidőt kell tartani.

Letöltések:

Szabispapír (magyar)

Szabispapír (angol)

Popularity: 44% [?]

Az Európai Unió rendeletben (a Tanács 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK rendelete) határozta meg a digitális tachográfok bevezetését, tette mindezt a vezetési- és pihenőidők fokozottabb betartatásának érdekében. A rendelkezés célja továbbá a közutak biztonságosabbá tétele – közlekedésbiztonság növelése -, illetve a tisztességes versenyhelyzet megteremtése Európa országaiban. A digitális tachográfok kötelező alkalmazása a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszállító járművekre terjed ki. Az esetleges kivételekről a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikke ad tájékoztatást.

Egyre több digitális tachográfokkal felszerelt nehéz tehergépjármű megjelenésével kell számolnunk a közutakon, mivel a digitális tachográfok kötelező bevezetése 2006. május 1-jével megtörtént.

A 3820/85/EGK rendeletet felváltó közösségi jogszabály (az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 561/2006/EK rendelete) az EU Hivatalos Lapban történő megjelenésétől számított 20. napon lépett hatályba – 2006. május 1. – és kimondja, hogy a hatálya alá tartozó gépjárműveket első alkalommal már csak kizárólag digitális tachográffal felszerelve lehet forgalomba helyezni.

Hazánkban 2006. június 30-tól megkezdődött a digitális tachográf műhelykártyák kiadása. A megfelelő feljogosítással rendelkező tachográf műhelyek által foglalkoztatott, és a digitális tachográfokra kiképzett munkatárasak által beadott kártyaigényléseknek megfelelően folyamatosan készülnek a műhelykártyák, így az ország egyre több pontján nyílik lehetőség a digitális tachográffal szerelt gépjárműveknél a digitális tachográfokkal kapcsolatos műveletek elvégzésére (aktiválás, illesztés, beszerelés, javítás, adatletöltés, stb.).

Ezen felül a környező országokban a gépjármű első útja során is végrehajtható az aktiválás, kalibrálás, de erről külföldön történő közúti ellenőrzés esetén – a szankciók elkerülése végett – fel kell tudni mutatni a műhellyel, a tárgyban lefolytatott időpont-egyeztetésről szóló dokumentumot.

Az említett műveletek díja nincs rögzítve és ezért tanácsos előre tájékozódni e tekintetben a választott műhelynél.

Magyarországon a digitális tachográf kártyáknak a közlekedési hatóság által történő kiadása 2006. májusban megkezdődött.

A digitális tachográf rövid ismertetése:

A digitális tachográf elektronikus úton rögzíti a gépjárművezető által vezetéssel, pihenéssel és egyéb munkavégzéssel eltöltött időt. Ezeket az adatokat mind a fedélzeti egység, mind pedig a kártya tartalmazza; az előbbi kb. 365 nap adatainak tárolására képes, az utóbbi pedig kb. 28 napot tud tárolni. A kártyán található adatokat rendszeres időközönként – kb. 3 hetente -, illetve minden egyéb indokolt esetben javasolt letölteni az adatvesztés elkerülése érdekében.

A fedélzeti egység az adatokat rögzítő készülék, azaz maga a digitális tachográf. Nem tartalmazza a jeladó egységet és egyéb összekötő kábeleket sem.

A készülék kezelése könnyedén elsajátítható, és számos, a gépkocsivezető munkáját megkönnyítő funkcióval rendelkezik (pl. tevékenységek automatikus rögzítése, gépkocsivezető figyelmeztetése a pihenőidő közeledtére, tevékenységek nyomtatása, stb.).

A digitális tachográf fedélzeti egység a következő elemekből épül fel:

A digitális tachográf megjelenési képe:

A digitális tachográf fedélzeti egységének bemenő és kimenő információs csatlakozásai:

A digitális tachográf kártyák ismertetése

A digitális tachográf kártyák mindegyike chipkártya, azonban a rajtuk feltüntetett adatok és a kártyák színei különböznek. A kártya iránti kérelmet a fővárosi, ill. a megyei közlekedési felügyeleteken működő munkaállomásokra lehet benyújtani 2006. májusától. Az igénylőlapok mintái a honlapunkon megtalálhatók a kitöltési útmutatóval együtt. A kártya iránti kérelem benyújtásától számított kb. 15 munkanapon belül eljut Önhöz a kártyája.

Minden kártyatulajdonos egy kártyafajtából csak egy, személyre szóló kártyát birtokolhat. Az üzembentartói kártyából viszont, mivel az nem személyre, hanem vállalkozásra szól, több is lehet.

A kártyák jellemzői

gépjárművezetői kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne fehér, fényképpel ellátott; üzembentartói kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne sárga; műhelykártya: érvényessége 1 év, a kártya alapszíne piros, fényképpel ellátott; ellenőri kártya: érvényessége 2 év, a kártya alapszíne kék, fényképpel ellátott.

A tachográf kártyák aktuális díját a 35/2006. (VI. 15.) GKM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

A gépjárművezetői kártya, a műhelykártya és az ellenőri kártya fényképpel ellátott, személyre szóló kártya, tehát a kártya díj fizetése szokásosan az igénylő személy által történik.

Amennyiben a kártyaigénylés benyújtásakor a kártyát igénylő személy a munkáltatója által kiadott, a kártya díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot mellékel az igénylőlaphoz, úgy abban az esetben a számla a munkáltató nevére is kiállítható az igénylő nevének feltüntetésével együtt.

A digitális tachográf kártyák használatával megszűnnek a korongok által okozott nehézségek, mivel a kártya akár 28 napi adat tárolására is képes. Ugyanakkor felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy amennyiben felváltva vezetnek analóg vagy digitális tachográffal felszerelt járművet, akkor két hétre visszamenőleg a korongokat is maguknál kell tartani és az arra felhatalmazott ellenőrnek át kell adni.

2006. május 1-jétől digitális tachográffal felszerelt, a rendelet hatálya alá tartozó járművet egy gépjárművezető csak akkor vezethet, ha rendelkezik digitális tachográf kártyával. A kártya nélküli vezetés az Európai Unió tagállamaiban komoly szankciót vonhat maga után.

Abban az esetben, ha a kártyáját elveszítette, ellopták, vagy hibásan működik, úgy 15 napig vezethet kártya nélkül, de tudnia kell igazolni, hogy ezen időszak alatt önhibáján kívül nem használta a kártyáját.

Az Európai Unió legtöbb tagországában már megkezdődött, illetve folyamatos a digitális tachográf kártyák kibocsátása, és a digitális tachográffal felszerelt járművek forgalomba helyezése, így számolhatunk azok közutakon történő megjelenésével.

Letöltések:

1. Ellenőri kártya igénylő lap
2. Műhelykártya igénylő lap
3. Sofőrkártya igénylő lap
4. Üzembentartói kártya igénylő lap

Forrás: volt Közlekedési Főfelügyelet (ma NKH)

Popularity: 94% [?]