Beutazás
A 2006. április 30-án hatályba lépett 2004/38 EK irányelv értelmében az uniós állampolgárok három hónapig továbbra is engedély nélkül tartózkodhatnak az EU más tagállamaiban .
Az EU állampolgárok három hónapon túli tartózkodása esetén a tagállamok bejelentési kötelezettséget követelhetnek meg. Tartózkodási engedély ekkor sem kell, a bejelentésről az illetékes hatóságok igazolást állítanak ki. A három hónapon túli tartózkodásnál azonban a tagállamok kérhetik a megélhetéshez szükséges rendszeres jövedelem és a teljes körű betegbiztosítás igazolását.
Azok az EGT, illetve svájci állampolgárok, valamint hozzátartozóik, akik 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak Ausztriában, kötelesek ezt – legkésőbb a 3 hónap eltelte után a letelepedési hatóságnál (a tartományi kormány hivatalában, illetve a kerületi/járási közigazgatási hatóságnál) jelenteni. Az illetékes hatóság egy tartózkodási igazolást állít ki.
Az EGT és svájci állampolgárok harmadik országbeli családtagjainak állandó tartózkodásra jogosító kártyát állítanak ki.
Amennyiben valaki hosszabb ideig szeretne munkavállalás, illetve tanulás céljából Ausztriában tartózkodni, az ideiglenes vagy állandó lakhelyét három napon belül be kell jelentenie a lakóhely szerinti illetékes osztrák hatóságnál.
Az ausztriai tartózkodásról, letelepedésről és a bejelentkezésről a www.help.gv.at hivatalos lakossági tájékoztató oldalon található információ.
Az ausztriai bejelentkezéshez szükséges formanyomtatványok.
További információ a kinti illetékes hatóságnál (Magistrat, Gemeindeamt) kapható.
Közlekedés
Autópályadíjak
Ausztria 16 autópályájának hossza összesen 1677 km. Ausztriában az autópályákért mindenütt fizetni kell. Az autópálya matricákat a határon, a postahivatalokon, benzinkutaknál és a dohányboltokban is be lehet szerezni.
Ha valaki autópályán szeretne közlekedni, előre meg kell vásárolnia és a szélvédőre fel kell ragasztania az autópálya vignettát. Amennyiben valaki csak országúton kíván közlekedni, de azt csak egy 200-300 m-es autópálya szakasz igénybevételével érheti el, ebben az esetben is kötelező vignetta megvásárlása (pl. Nickelsdorfnál a visszaút során).
Éves matrica (2008)
- Személyautó: 73.8 euró
- Motorbicikli: 29,5 euró
2 hónapos matrica (2008)
- Személyautó: 22,2 euró
- Motorbicikli: 11,1 euró
10 napos matrica (2008)
- Személyautó: 7,7 euró
- Motorbicikli: 4,4 euró
A matrica nélküli motorbicikliket 65 eurós, a személyautókat 120 eurós, a teherautókat 220 eurós bírsággal sújtják. A fizetés elmulasztása adminisztrációs büntetést von maga után, amely 218,02 eurótól 2,180 euróig terjedhet.
Az autópálya matricákon kívül fizetni kell még a következő utakon: Arlberg-alagút, Brenner-autópálya, Dachstein út, Felbertauern út, Gerlos Alpine út, Großglockner-alpine út, Maltatal-Hochalm út, Nockalm út, Pyhrn-országút (Gleinalm alagútl), Pyhrn-országút (Bosruck alagútl), Silvretta alpine út, Sölden – Rettenbachferner-Tiefenbachferner, Tauern-országút, Timmelsjoch, Villacher alpine út – Dobratsch.
Az osztrák autópálya matricák árai itt találhatók.
Sebességkorlátozások
Személygépkocsik, motorbiciklik és 3500 kg-ot meg nem haladó járművek:
- Városban: 50km/h
- Országúton: 100 km/h
- Autópályán: 130 km/h
Személygépkocsik utánfutóval:
- Városban: 50km/h
- Országúton: 100 km/h
- Autópályán: 100 km/h
Buszok:
- Városban: 50km/h
- Országúton: 80 km/h
- Autópályán: 100 km/h
Trailert vontató járművek (750 kg alatt):
- Országúton: 100 km//h
- Autóúton: 100 km/h
- Autópályán: 100 km/h
Trailert vontató járművek (750 kg felett): B kategória
A trailer és a vontató jármű együttes súlya nem haladja meg a 3500 kg-ot.
- Országúton: 80 km/h
- Autóúton: 80 km/h
- Autópályán: 100 km/h
Trailert vontató járművek (750 kg felett): B+E kategória
- Országúton: 70 km/h
- Autóúton: 70 km/h
- Autópályán: 80 km/h
3500 kg-ot meghaladó járművek:
- Országúton: 70 km/h
- Autóúton: 70 km/h
- Autópályán: 80 km/h
A 7500 kg feletti járművek közlekedése tilos este 10 és reggel 5 óra között Ausztria minden útján.
Az Ausztriában érvényes közlekedési szabályokkal (kötelező biztonsági felszerelések, téli gumi használata, stb.) kapcsolatban részletes információ olvasható az Európai Bizottság Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságának összefoglalójában.
Munkavállalás
2004. május elsejét követően, a magyar állampolgárok munkavállalását továbbra is feltételekhez köthetik. Ausztria valószínűleg 2011-ig korlátozza a szabad munkavállalást.
Ausztriai munkavállalás továbbra is csak munkavállalási engedély (Beschäftigungsbewilligung) birtokában lehetséges, 2008. január 1-től azonban részlegesen feloldották a magyar állampolgárokkal szembeni korlátozásokat.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, amennyiben a munkavállaló a kérvényezett tevékenységnek megfelelő, befejezett szakképzéssel rendelkezik az osztrák Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice – AMS) szakmajegyzéke szerinti szakmák egyikében.
Az engedélyt az Arbeitsmarktservice adja ki, az engedély iránti kérelmet az osztrák munkáltató közvetlenül az AMS-hez nyújtja be.
I. Munkavállalás államközi egyezmények keretében
1. Határmenti ingázók
A Magyar Köztársaság Kormánya a határmenti ingázókra vonatkozó egyezményt a 38/1998. (III. 1.) Korm. rendeletben hirdette ki (Magyar Közlöny, 1998/14. szám). Az egyezmény végrehajtásának koordinációs teendőivel az egyezményben megnevezett szervek osztrák részről a Munkaerőpiaci Szolgálat Burgenlandi Tartományi Központját (LGS Bgld.), magyar részről a Vas Megyei Munkaügyi Központot (Vas MMK) hatalmazták fel.
Az egyezmény értelmében határmenti térségek Ausztriában a következő járások: Bruck an der Leitha, Neusiedl am See, Eisenstadt (beleértve a saját státusszal rendelkező Eisenstadt és Rust városokat is), Mattersburg, Güssing, Jennersdorf, Oberpullendorf és Oberwart.
Magyarországon Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék számítanak határmenti térségnek.
Határmenti ingázók azok a munkavállalók, akik a két ország valamelyikének állampolgárai, állandó lakhelyük vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási helyük a fenti határmenti térségek egyikében van, ahová – kivéve a változó foglalkoztatási helyek eseteit – naponta visszatérnek, és a másik ország egyik határmenti térségében foglalkoztatják őket.
A határmenti ingázó munkavállalás feltételei
Határmenti ingázó lehet az a magyar munkavállaló, aki:
- állandó lakhellyel vagy legalább egy éve szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik a határmenti térségben,
- büntetlen előéletű,
- nincs kiutasítva Ausztria vagy egy schengeni állam területéről,
- az egyezmény hatálya alá tartozó területen székhellyel rendelkező munkaadó foglalkoztatási igérvényével rendelkezik.
Az “ingázóengedélyeket” leggyakrabban a vendéglátás és a mezőgazdaság területén adják ki (építőiparban ilyen engedély nem adható ki). Az engedély ágazathoz és határmenti térséghez kötött, ezen a térségen belül azonban az ingázó bármely munkáltatónál vállalhat munkát (az adott ágazaton belül).
Az ingázói engedély iránti kérelmet – amennyiben a kérelmező magyar állampolgár – a lakóhelye szerinti illetékes megyei Munkaügyi Központnál, vagy közvetlenül a koordinációs szervnél nyújthatja be.
A magyar koordinációs szerv elérhetőségei:
Vas Megyei Munkaügyi Központ
Cím: 9700 Szombathely, Hollán Ernő u. 1.
Tel.: 94/ 520-400
Az “ingázóengedély” kiállítását, illetve annak meghosszabbítását a osztrák Munkaügyi Hivatal illetékes regionális kirendeltsége végzi Ausztriában. A kérelmet csak akkor engedélyezik, ha az eddigi munkaadó vagy az egyezmény feltételeinek megfelelő másik munkáltató az ingázót tovább kívánja foglalkoztatni. Az “ingázóengedély” érvényességi időtartama legfeljebb hat hónap, mely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható.
További részletes információ a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ honlapján található.
II. Osztrák munkavállalási engedély
A külföldi munkavállalók foglalkoztatását Ausztriában a külföldiek fogllkoztatásáról szóló törvény szabályozza. Az alkalmazotti foglalkoztatás gyakorlásához magyar állampolgároknak továbbra is munkavállalási engedélyre (Beschäftigungsbewilligung) van szükségük.
A munkavállalási engedély iránti kérelem az AMS oldaláról tölthető le.
A munkavállalási engedélyt a magyar munkavállaló számára főszabály szerint az osztrák munkáltató kérelmezi az osztrák Munkaügyi Hivatanál (Arbeitsmarktservice – AMS).
Munkavállalási engedély kiadásának egyéb feltételei:
- A munkáltatónak eleget kell tennie az Ausztriában érvényben lévő fizetési és munkavégzésbeli feltételeknek;
- A munkáltatónak fel kell készülnie arra, hogy helyettesítő munkavállalókat (Ersatzarbeitskraft) kell foglalkoztatnia azoknak a munkavállalóknak a helyén, akiknek tekintetében munkavállalási engedélyt igényelt (osztrák nemzetiségűek, illetve “beilleszkedett” külföldiek (“integrierte” AusländerInnen), akik már az osztrák munkaerőpiac szereplői);
- Nem sértheti (sérthette) meg a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt (Ausländerbeschäftigungsgesetz) és nem foglalkoztathat olyan személyeket, akik előzőleg alkalmazásban álltak nála;
- Nem küldhet el régebbi munkavállalókat azért, hogy új külföldi munkavállalókat alkalmazzon;
- Kizárólag saját tevékenységére vehet fel külföldi munkavállalókat (harmadik fél részére nem folytathat munkaerőkölcsönzést);
- A munkavállalási szerződés nem fedhet illegális munkavégzést.
- A munkavállalási engedély kedvezményezett külföldi munkavállalója illegális munkavégzéssel nem sértette meg a külföldiek foglalkoztatásáról szóló törvényt.
Azoknak a munkavállalóknak, akik Ausztriában 12 hónapig megszakítás nélkül érvényes munkavállalási engedéllyel (legálisan) foglakoztatásban álltak, már nincs szükségük munkavállalási engedélyre.
Szükségük van azonban egy az osztrák Munkaügyi Hivatal által kiállított igazolásra („felszabadító levél” – Freizügigkeitsbestätigung), amely a munkaerőpiachoz való szabad hozzáférés jogát dokumentálja. A foglalkoztatás, a munkavégzés megkezdése csak ennek az igazolásnak a birtokában engedélyezett. Ezen igazolását mindig magánál kell hordania, ha munkaügyi ellenőrzésre kerül sor fel kell mutatnia!
Az engedélyt a jogosult munkavállaló házastársa, illetve 21 év alatti eltartott gyermeke is megkaphatja, amennyiben a munkavállalónak már van ilyen okmánya, illetve Ausztriában bejelentett közös lakcímmel rendelkeznek.
Amennyiben a munkavállaló ideiglenesnek nem tekinthető időszakra hagyja el Ausztria területét,a munkaerőpiacon való mozgási szabadsága megszűnik.
A Freizügigkeitbestätigung igényléséhez szükséges formanyomtatvány innen tölthető le.
További információt az osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat honlapján találhat.
Munkavállalási engedély könnyített eljárásban
Ausztria részlegesen feloldotta a magyar állampolgárokkal szembeni korlátozásokat.
Ez azt jelenti, hogy bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, amennyiben a munkavállaló a kérvényezett tevékenységnek megfelelő, befejezett szakképzéssel rendelkezik az osztrák Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice) szakmajegyzéke szerinti szakmák egyikében.
A frissített lista az Állami Foglalkoztatási Szolgálat, illetve az osztrák AMS oldalán is megtekinthető.
A hiányszakmákról szóló osztrák rendelet itt olvasható.
Ausztriában a törvényileg meghatározott minimálbér 2009 januárjától 1000 euró.
Munkanélküli ellátás
Ausztriában a munkanélküli ellátások közé a munkanélküli járadék és munkanélküli segély tartozik.
Munkanélküli járadék (Arbeitslosengeld)
Ha egy munkavállaló elveszíti munkáját, munkanélküli ellátásra válhat jogosulttá, amennyiben eleget tesz az alábbi feltételeknek:
- munkanélkülivé válását bejelenti az osztrák munkaügyi szolgálatnak és igényli ezt az ellátást;
- a folyósítás ideje alatt a munkaközvetítő iroda (Arbeitsvermittlung) rendelkezésére áll, azaz munkaképes és kész minden felajánlott megfelelő állás elfogadására;
- rendelkezik a jogosultsághoz szükséges minimális foglalkoztatottsági (biztosítási) idővel: a munkanélküliséget megelőző 24 hónapban legalább 52 hétig járulékfizetés alá eső tevékenységet folytatott (a 25 évnél fiatalabbak esetében 12 hónap alatt 26 hét). Amennyiben az igénylő nem először részesül ilyen juttatásban, akkor az elvárt foglalkoztatási idő az előző egy év alatt legalább 28 hét.
A munkanélküli járadék összege az Ausztriában utoljára szerzett bér összegéhez igazodik, feltéve, hogy a foglalkoztatás legalább 4 hétig tartott. Ennél rövidebb foglalkoztatásnál a végzett tevékenység esetében szokásos átlagkeresetet veszik alapul.
A munkanélküli járadékot a munkaviszonyban töltött napok után számolják, és a következőkből tevődik össze:
- az alapösszeg: megfelel a napi nettó jövedelem 55%-ának (általában a mindenkori megelőző naptári év biztosításköteles bruttó átlagjövedelméből számolják ki),
- lehetséges pótlólagos családi juttatások (ezek a magyarországi lakóhellyel rendelkező családtagokat is megilletik), valamint
- egy minden esetben juttatott kiegészítő összeg: ezen összeg segítségével a munkanélküli járadékot minden esetben felemelik az ún. kiegyenlítési pótelőirányzat mértékéig. A felemelés révén sem kaphat azonban a munkanélküli többet, mint
- a kiszámítási alapnak megfelelően a napi nettó jövedelem 60 %-a, ha nem jár pótlólagos családi juttatás,
- a kiszámítási alapnak megfelelően a napi nettó jövedelem 80 %-a, ha a pótlólagos családi juttatásokat hozzászámítják.
A munkanélküli ellátás folyósításának időtartama függ a korábbi keresőtevékenység időtartamától és az életkorától is, de alapesetben legalább 20 hét, ami a következők szerint emelkedhet:
- 30 hét: a munkanélkülivé válást megelőző 5 éven belül 156 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén
- 39 hét: 40 éves kortól, a munkanélkülivé válást megelőző 10 éven belül 312 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén
- 52 hét: 50 éves kortól, a munkanélkülivé válást megelőző 15 éven belül 468 hét kötelező munkanélküli biztosítással járó foglalkoztatási időszak megléte esetén.
A munkanélküli járadékot az igénylés benyújtásának napjától számítva fizetik. Az ellátást a Munkaügyi Hivatal (Arbeitsmarktservice – AMS) illetékes regionális kirendeltségén személyesen lehet igényelni.
Munkanélküli segély (Notstandshilfe)
Ha a munkanélküli járadék folyósítása megszűnt, az igénylő azonban nem talált munkát és más anyagi forrással nem rendelkezik, munkanélküli segélyben részesülhet. Ennek az ellátásnak az igénybevételéhez igazolnia kell, hogy anyagi helyzete bizonytalan. Ez a feltétel akkor teljesül, ha a rendelkezésre álló családi jövedelem nem teszi lehetővé az alapvető létszükségletek kielégítését.
Szezonális munkavállalók, akik csak a szezonális foglalkoztatás idejére léphetnek be meghatározott ideig a munkaerőpiacra, foglalkoztatásuk befejeződése után már nem állnak az osztrák munkaerőpiac rendelkezésére, ezért nincs jogosultságuk munkanélküli járadék vagy munkanélküli segély igénybevételére.
A munkanélküli járadékról és segélyről bővebben információ az AMS oldalain található.
Adózás, TB
Társadalombiztosítási járulékok százalékban
A társadalombiztosítási járulékokat a fizetésből a munkáltató vonja le.
| Fizetett alkalmazott | Bérmunkások | |||
| Munkáltató | Munkavállaló | Munkáltató | Munkavállaló | |
| Nyugdíjbiztosítás |
9.25 |
9.25 |
9.25 |
9.25 |
| További összegek |
3.30 |
1.00 |
3.30 |
1.00 |
| Betegbiztosítás |
3.50 |
3.40 |
3.95 |
3.95 |
| Munkanélküli biztosítás |
3.00 |
3.00 |
3.00 |
3.00 |
| Lakásvásárlási hozzájárulás |
0.50 |
0.50 |
0.50 |
0.50 |
| Munkaügyi kamarai hozzájárulás |
- |
0.50 |
0.0 |
0.50 |
| Balesetbiztosítás |
1.40 |
1.30 |
- |
1.4 |
| Egyéb |
- |
- |
2.1 |
- |
| IESG (Csőd biztosítás) |
0.7 |
- |
0.7 |
- |
| Összesen |
21,65% |
17,65% |
24,2% |
18,2% |
Betegszabadság
Betegség esetén a munkáltatónak általában 6-12 hétig kell fizetnie a munkavállaló teljes bérét, és további négy hétig fizetésének felét.
Nyugdíjak
Ausztriában a nők 60, a férfiak 65 éves korukban mehetnek nyugdíjba. A nyugdíj a nyugdíjba lépés előtti 180 hónapban (15 év) befizetett hozzájárulásokon alapul.
Az osztrák állampolgárok többsége korábban megy nyugdíjba, mint a korhatár: a nők általában 55, a férfiak 60 évesen. 2003 januárjától új szabályozás lépett életbe, mely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok még korábban abbahagyhassák a munkát: a 180 hónapos időszakot 216 hónaposra hosszabbították meg.
Az új szabályozás teljes egészében csak 2020-ban lép érvénybe, addig a beszámított hónapok száma fokozatosan növekszik. A nyugdíj összege minden biztosított év után 2%-al nő, ami azt jelenti, hogy a 35 éves munkaviszony végén a hozzájárulást befizető munkavállaló a teljes nyugdíj 70%-ra jogosult.
Osztrák nyugdíjrendszerrel kapcsolatos további információ az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság ezen oldalán olvasható.
Az ideiglenes ausztriai tartózkodás alatt igénybe vehető egészségügyi ellátásról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztató anyagában található információ.
Személyi jövedelemadó
Az EU-ba történő belépéssel nem változott meg a magyar adóügyi illetőséggel bíró munkavállalók EU-tagállamokban végzett munkája ellenértékeként kapott jövedelem adóztatásának eddigi gyakorlata. Tehát továbbra is a vonatkozó kétoldalú kettős adóztatást elkerülő egyezmények releváns rendelkezéseit szükséges alkalmazni.
Ausztria esetében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt az 1976. évi 2. tvr-ben hirdették ki.
Főszabályként elmondható, hogy a külföldön végzett munkáért, külföldi személytől kapott jövedelem a munkavégzés helye szerinti ország vonatkozó adójogszabályai szerint adózik.
Amennyiben a külföldön végzett munka időtartama nem haladja meg a 6 hónapot és az ezért járó ellenértéket egy magyar adóügyi illetőségű személy fizeti, úgy a jövedelem Magyarországon adózik.
Az osztrák személyi jövedelem az alábbiak szerint adózik.
|
Személyi jövedelemadó számítása 2008-ban |
||
|
Jövedelem euróban |
Adó számítása |
Adó százalékban (átlag adókulcs) |
| 10.000 euróig | 0 |
0% |
| 10.000 – 25.000 euró | ((Jövedelem-10.000)*5.750)/15.000 |
- |
| 25.000 euró | 5.750 |
23% |
| 25.000-51.000 euró | 5.750+((Jövedelem-25.000)*11.335)/26.000 |
- |
| 51.000 euró | 17.085 |
33,5% |
| 51.000 euró felett | 17.085+(Jövedelem-51.000)*0,5 |
- |
Az osztrák adózási rendszerről további információ az osztrák Pénzügyminisztérium által kiadott információs anyagban olvasható magyar nyelven.
Forrás: www.euvonal.hu
Popularity: 44% [?]







