Analóg tachográfok esetén A szállítás módja alapján annak eldöntése, hogy kell e használni tachográf berendezést a gépkocsivezetőnek. A gépkocsivezető életkora alapján annak eldöntése, hogy vezetheti az aktuális járművet A tachográf készülék sérülésmentes állapota, ideértve a kábelek plombáit is A tachográf készülék 2 éves gyakoriságú illesztettségének érvényessége. Az alkalmazott korong alkalmas e adatrögzítésre (e jel kompatibilitás) Az adott hétre és az azt megelőző 15 naptári napra vonatkozó korongok, igazolások -vizsgálatát A korong középső részének vizsgálata A korongok grafikus jeleinek elemzése, vezetési idő, megszakítások (szünetek) napi, heti pihenődők mértékeinek meghatározása számítógéppel, kézi kiértékelővel. Manipulációs jelek keresése, 24 órát meghaladó koronghasználat vizsgálata. Húzókerék kerékkerülete. Digitális tachográfok... Tovább
A digitális tachográf a legmodernebb menetíró eszköz, amely digitális formában rögzíti a gépkocsivezetők munkaidejének történéseit, a jármű mozgását és sebességét, a sebesség túllépéseket, a technikai adatokat. Az említett adatokon túl rögzítésre kerül az összes tachográf kezelési hiba, és egyéb nem legális történések. A hagyományos tachográfokkal szemben nem csak külső adatrögzítőre történik az adatok kimentése (gépkocsivezető kártya), hanem a fedélzeti egység memóriájában is megmaradnak az adatok. Az ellenőrzés alkalmával a gépkocsivezető kártyán és a fedélzeti egységben tárolt adatok összevetésével pontos képet kapnak az ellenőrzést végzők amelyből egyértelműen következtetni lehet a gépkocsivezető milyen mértékben tartotta be a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. A digitális tachográfok gyors ellenőrzését kizárólag informatikai eszközökkel lehet elévégezni. Azonban van mód... Tovább
1.SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen. Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke Követendő eljárás: A 12. cikk rendelkezései értelmében a járművezető annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen eltérhet a 6–9. cikkben meghatározott, a minimális pihenőidőre vonatkozó követelményektől és maximális vezetési időtől. A cikk nem teszi lehetővé a rendelettől olyan okok miatt való eltérést, amelyek már az utazás megkezdése előtt is ismertek voltak. A rendelkezés célja az, hogy a járművezető kezelni tudja az olyan helyzeteket, amelyek során – az utazás alatt előálló váratlan okok miatt – nem tudja betartani a rendeletben foglalt előírásokat, vagyis olyan helyzetekben, amikor a járművezető akaratán kívül álló, elkerülhetetlennek látszó, rendkívüli... Tovább
Gépkocsivezetők minimális életkora Max. 7,5 t össz. tömeghatárig 18év 7,5 t felett: - 21 év, vagy - 18 év, amennyiben igazolja a speciális tanfolyam elvégzését - általában a min. életkor 18 év Napi vezetési idő 9 óra, amely hetente két alkalommal 10 órára növelhető Átlagos heti vezetési idő Hetente: max. 56 óra, 6 alkalom során Két egymást követő hét során: 90 óra Megszakítás nélküli vezetési idő 4 óra 30 perc Megszakítások Min. 45 perc, amely kettő vagy három, legalább 15 perces szakaszokra osztható fel. A várakozási idő, a haladó járművön, nem vezetéssel eltöltött idő, valamint (kombinált szállítás esetén) kompon, vagy vonaton töltött szállítás ideje megszakításnak minősül Napi pihenőidő (egy gépkocsivezető esetén) 11 óra (megszakítás nélkül) 9 óra (megszakítás nélkül, heti három alkalommal, fizetéssel) Engedélyezett csökkentés Normál felosztás Felosztás A... Tovább
A 2007. április 11-én hatályba lépett 561/2006/EK rendelet alapján a legjelentősebb vezetési- és pihenőidő-előírások az alábbiak: „Hét”: a hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00-ig terjedő időszak. 1. Vezetési időszak: az az összeadódott vezetési idő, amely egy – napi vagy heti – pihenőidő vagy egy szünet (megszakítás) után kezdődik és addig tart, míg a gépjárművezető újabb pihenőidőt vagy szünetet (megszakítást) tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet. 2. A napi vezetési idő – az adott napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete, vagy adott napi pihenőidő vége és a heti pihenőidő kezdete között összeadódott összes vezetési idő – mely nem haladhatja meg a 9 (kilenc) órát. A napi vezetési idő azonban hetente legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható: Legfeljebb 10 (tíz) órára. 3. A heti vezetési idő (hétfő 0 óra és vasárnap 24 óra között) nem haladhatja... Tovább
Az Európai Unió rendeletben (a Tanács 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK rendelete) határozta meg a digitális tachográfok bevezetését, tette mindezt a vezetési- és pihenőidők fokozottabb betartatásának érdekében. A rendelkezés célja továbbá a közutak biztonságosabbá tétele – közlekedésbiztonság növelése -, illetve a tisztességes versenyhelyzet megteremtése Európa országaiban. A digitális tachográfok kötelező alkalmazása a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszállító járművekre terjed ki. Az esetleges kivételekről a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikke ad tájékoztatást. Egyre több digitális tachográfokkal felszerelt nehéz tehergépjármű megjelenésével kell számolnunk a közutakon, mivel a digitális tachográfok kötelező bevezetése 2006. május 1-jével megtörtént. A 3820/85/EGK rendeletet felváltó közösségi jogszabály... Tovább
168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § A belföldi illetőségű (Szja tv. 3. § 2. pont) magánszemély a külszolgálat (Szja tv. 3. § 13. pont) címén kapott bevételével szemben – ha az nem tartozik a Szja tv. 83. § (4) bekezdésének hatálya alá – a Szja tv. 27. § c) pontjában említett igazolás nélkül elismert költségként az ott meghatározott bevételi hányadnak azon részét vonhatja le, amely nem haladja meg a külszolgálat tényleges időtartamára számított a) napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően nem éri el a 90 napot; b) ha a külszolgálat tényleges időtartama egybefüggően több mint 90 nap, az első 90 napra napi 15 eurónak megfelelő forintösszeget, a 91. naptól kezdődően napi 15 eurónak megfelelő és a 2. §-ban meghatározott személyek után további napi és személyenkénti 3 eurónak megfelelő forintösszeget. 2. § Az 1. § b) pontjában említett személyek:... Tovább
278/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és velük munkaviszonyban álló munkavállalóra, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottra (a továbbiakban együtt: munkavállaló). 2. A kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (a továbbiakban: napidíj) jár. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el. 3. Átalányként a munkavállalót legalább napi ötszáz forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. 4. Nem számolható el napidíj ha a távollét időtartama a 6 órát... Tovább
