EuroDriverInfo

Tájékoztató a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet 2008. 08. 03-tól hatályos főbb előírásairól és a közlekedési korlátozás alóli felmentésről

I. A korlátozás

A rendelet hatálya, a 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban a hatály alá tartozó járművek együtt: tehergépkocsi) terjed ki.

A tehergépkocsival az ország közútjain

A) Nyári korlátozás időszaka (július 1-tıl augusztus 31-ig)

• szombaton – amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig,
• munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig,

B) Év közi korlátozás időszaka (szeptember 1-tıl június 30-ig)

a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig

közlekedni nem szabad.

Ha a munkaszüneti nap,

• a Nyári korlátozás időszaka alatt, szombat vagy vasárnap előtti, vagy
• az Év közi korlátozás időszaka alatt, szombatra, vagy szombatra és további megelőző napokra is esik,

A forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni.

November 4-e és március 1-je közötti időszakban mentesül a tilalom alól – a forgalmi engedélyben szereplő bejegyzés szerint legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású – nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsi.

A közlekedésért felelős miniszter veszélyhelyzetben a közlekedési tilalmat felfüggesztheti, mely döntéséről az elektronikus média útján ad tájékoztatást.

II. Az alábbi mentesített szállítások esetében – nem szükséges engedély

a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás,

a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség

szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott,

b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást.

ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy

bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző,

c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző,

d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző,

e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző,

f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító,

g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző,

h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt),

i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású,

j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,

k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt,

l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő,

m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő,

n) a Nyári korlátozás időszakában, az államhatártól a magyarországi

telephelyig, első lerakóhelyig közlekedő,

o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok

szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel

összefüggő szállításokat is),

p) a lakossági költöztetéshez használt,

q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító,

r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű

nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású,

s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a tilalmi időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely a nyári időszakban a tiltott útvonalak (R 3. melléklet) igénybevétele nélkül közlekedik.

III. A mentesítést élveznek és a tiltott útvonalakat is egész évben igénybe vehetik az alábbi tehergépkocsik

a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a

büntetés-végrehajtás, a tőz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és

Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által

üzemben tartott,  a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, a műszaki, baleseti és rakománymentést végző.

IV. Kötelező okmányok

A tilalom ideje alatt, a rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsi vezetőjének a mentesüléshez magánál kell tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni:

• A közlekedési korlátozás alóli felmentésre kapott érvényes NKH engedélyt,
• a felmentés okát tartalmazó iratot,
• a megbízó vagy a szállító által kiállított nyilatkozatot (R 4. melléklet), csak az alábbi meghatározott szállítások esetén:
  • a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző,
  • a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző,
  • az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt,
  • a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is),
  • a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító,

V. A tilalom alóli mentesítés kérelemre

A) Felmentést abban az esetben lehetséges igényelni, amennyiben a szállítás terén az alábbiak mind teljesülnek:

1) más közlekedési eszközzel nem végezhető,

2) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában

jelentkező zavarok elhárítását szolgálják,

3) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő

zavar elhárítását szolgálják, vagy egyedi jellegű, különleges szervezést

igényelnek,

4) legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású

tehergépkocsival rendelkeznek,

5) a tiltott útvonalak (R 3. melléklet) igénybevételére, egész évben nincs szükség.

Amennyiben a fentiek teljesülnek, abban az esetben kérelmet lehet benyújtani a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz.

B) A közlekedési korlátozás alól, az illetékkel is ellátott, felmentési kérelemnek a következőket szükséges tartalmaznia:

a) a kérelmező neve, címe,

b) a szállítani kívánt áru megnevezése,

c) a kérelem részletes indokolása,

d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása,

e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében),

f) a szállítás tervezett útvonala,

g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe,

h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi

rendszáma (forgalmi engedély és környezetvédelmi igazolólap fénymásolata),

i) a kérelmező aláírása, bélyegzője.

A fentieket nem teljesítő, az A) pontban foglaltakat nem igazoló kérelem esetén hiánypótlást kell tenni!

C) A kérelem elbírálása

Az NKH Központi Hivatala – kellő igazolásokat is tartalmazó kérelemre –

meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre engedélyt adhat ki.

A kérelmek elbírálási határideje 30 nap, amelybe az esetleges hiánypótlás

megkérésétől annak beérkezéséig eltelt idő nem számít bele.

A teljes naptári évre (január 1-jétıl december 31-éig) vonatkozó felmentések

iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani, ebből fakadóan a december 01-ét követően beadott kérelem esetén csak egy évnél rövidebb időszakra adható ki engedély.

VI. – Az automatikusan mentesített vagy az engedéllyel rendelkező szállítások esetén – a nyári korlátozás időszaka alatt – tiltott útvonalak

(R 3. melléklet):

a) M7 autópálya teljes hosszában,

b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig,

c) 2/A autóút teljes hosszában,

d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között,

e) 7. sz. főút,

f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között,

g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között,

h) 12. sz. főút teljes hosszában,

i) 1201. j. út teljes hosszában,

j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között,

k) 71. sz. főút teljes hosszában,

l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a

71. sz. főút között,

m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között,

n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig,

o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig,

p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig,

q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között,

r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között,

s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között.

forrás: www.nkh.hu

Popularity: 38% [?]

1.SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A minimális pihenőidőtől és a maximális vezetési időtől való kivételes eltérés annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 12. cikke

Követendő eljárás: A 12. cikk rendelkezései értelmében a járművezető  annak érdekében, hogy a gépjármű megfelelő megállóhelyre érhessen  eltérhet a 6–9. cikkben meghatározott, a minimális pihenőidőre vonatkozó követelményektől és maximális vezetési időtől. A cikk nem teszi lehetővé a
rendelettől olyan okok miatt való eltérést, amelyek már az utazás megkezdése előtt is ismertek voltak.
A rendelkezés célja az, hogy a járművezető kezelni tudja az olyan helyzeteket, amelyek során – az utazás alatt előálló váratlan okok miatt – nem tudja betartani a rendeletben foglalt előírásokat, vagyis olyan helyzetekben, amikor a járművezető akaratán kívül álló, elkerülhetetlennek látszó, rendkívüli nehézségek állnak elő, amelyeket a legnagyobb gondosság mellett sem lehetett volna előre látni. Az eltérési lehetőség másik célja a személyek, a jármű és a rakomány biztonságának garantálása, valamint annak a követelménynek a betartása, hogy a közlekedés biztonságát minden esetben szem előtt kell tartani.

Ilyen helyzetekben az alábbi szereplőknek vannak kötelezettségei:

1) A fuvarozó vállalkozásnak körültekintően kell megterveznie a járművezető biztonságos útját, figyelembe véve például a rendszeres forgalmi torlódásokat, az időjárási körülményeket és a megfelelő parkolóhely elérését, azaz oly módon kell megszerveznie a munkát, hogy a járművezető be tudja
tartani a rendeletet. Szem előtt kell tartani továbbá a fuvaroztatók és a biztosítótársaságok által a biztonságos parkolásra vonatkozóan előírt követelmények betartását is.

2) A járművezetőnek szigorúan be kell tartania a szabályokat, és a maximális vezetési időtől kizárólag olyan rendkívüli körülmények váratlan felmerülése esetén térhet el, amelyek következtében a rendeletben foglaltakat csak a személyek, a jármű vagy a rakomány biztonságának veszélyeztetésével
lehetne betartani. Ha a járművezető úgy ítéli meg, hogy el kell térnie a rendelet előírásaitól, de ezzel nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát, akkor a megállóhelyre való megérkezéskor (a menetíró készülék adatrögzítő lapján, a menetíróból kinyomtatott lapon vagy a munkalapon, a Közösség bármelyik nyelvén) kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie az eltérés okát.

3) A járművezető ellenőrzése, valamint a vezetési időre vonatkozó korlátozásoktól való eltérés jogosságának értékelése során az ellenőrt szakmai titoktartási kötelezettség terheli.

Az eltérés jogosságának a 12. cikk alapján való értékelésekor az ellenőrnek minden körülményt alaposan meg kell vizsgálnia, beleértve az alábbiakat:

a) a járművezetőre vonatkozóan korábban rögzített adatokat, amelyek alapján megállapítható a járművezető vezetési teljesítménye, és ellenőrizhető, hogy általában betartja-e a vezetési és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, továbbá azt, hogy valóban kivételes eltérésről van-e szó,

b) a vezetési időtől való eltérés nem válhat rendszeres gyakorlattá, és csak olyan kivételes körülmények esetén fordulhat elő, mint nagyobb közúti balesetek, szélsőséges időjárási körülmények, útelterelés, ha a parkolóhelyen nincs szabad hely stb. (A lehetséges kivételes körülmények e felsorolása csupán tájékoztató jellegű. Az okok megítélésekor abból az elvből kell kiindulni, hogy a vezetési időtől való eltérés nem látható előre, sőt, nem is lehet vele előre számolni),

c) annak érdekében, hogy a járművezető a parkolóhely keresésével töltött idő során ne „gyűjthessen plusz időt”, a napi és a heti vezetési időre vonatkozó korlátozásokat be kell tartani,

d) a vezetési időre vonatkozó szabályoktól való eltérés nem vezethet a szükséges szünetek, illetve a napi és heti pihenőidő csökkenéséhez.

2. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A járművezető által az 561/2006/EK rendelet hatálya alá tartozó jármű átvételének
vagy leadásának szokásos helyétől különböző helyre történő utazással töltött idő rögzítése.

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 9. cikke

Követendő eljárás:

Amikor a járművezető olyan, a munkáltatója által megjelölt helyre utazik, amely nem a munkáltató működési központja, azzal a céllal, hogy egy „menetíró készülékkel ellátott járművet” átvegyen, majd azt vezesse, akkor kötelezettséget teljesít munkáltatója felé, tehát idejével nem rendelkezik szabadon.

Ezért a 9. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban:

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető utazással tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, az egyes tagállamok nemzeti jogszabályainak függvényében „rendelkezésre állásnak”
vagy „egyéb munkának” számít, függetlenül attól, hogy az utazás idejét és módját a munkáltató szabta meg vagy a járművezető döntötte el, valamint

- bármely olyan időszak, amelyet a járművezető az említett rendelet hatályán kívül eső jármű vezetésével tölt annak érdekében, hogy eljusson arra a – saját otthonától és munkáltatója szokásos működési központjától különböző – helyre, vagy onnan visszatérjen, ahol a rendelet hatálya alá eső járművet át kell vennie vagy le kell adnia, „egyéb munkának” számít.

Az utazással töltött idő az alábbi három esetben minősül „pihenőnek” vagy „szünetnek”:

Az első eset az, amikor a járművezető komppal vagy vonattal szállított járművet kísér. Ebben az esetben a járművezető pihenőt vagy szünetet tarthat azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére (9. cikk (1) bekezdés).

A második eset az, amikor a járművezető nem járművet kísér, hanem vonattal vagy komppal utazik abból a célból, hogy eljusson arra a helyre, ahol a rendelet hatálya alá tartozó járművet átveszi, illetve visszatérjen arról a helyről, ahol a járművet leadja (9. cikk (2) bekezdés), azzal a feltétellel, hogy háló- vagy fekvőhely áll a rendelkezésére.

A harmadik eset az, amikor a járművön egynél több járművezető tartózkodik. Ha a járművet szükség esetén a járművezető mellett ülő és őt a vezetésben tevékenyen nem segítő második járművezető is vezetni tudja, akkor a járművezető „rendelkezésre állási idejéből” 45 perc „szünetnek” tekinthető.

A járművezető munkaszerződésének típusa e tekintetben nem mérvadó. Ezek a szabályok tehát mind az állandó, mind a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások által foglalkoztatott „alkalmi járművezetőkre” érvényesek.

Az „alkalmi járművezető” esetében „munkáltató működési központja” alatt a járművezető szolgálatait közúti fuvarozás céljából igénybe vevő vállalkozás („felhasználó vállalkozás”) működési központját, nem pedig a „munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás” központját kell érteni.

3. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: Szünet, illetve napi vagy heti pihenő megszakításának elrendelése a jármű terminálokon, parkolókban vagy határátkelőhelyek területén való mozgatása céljából

Cikk: Az 561/2006/EK rendelet 4. cikkének d) és f) pontja.

Követendő eljárás: A napi és a heti pihenőidő alatt a vezető az idejével általában szabadon rendelkezik, ezért nem kötelezhető arra, hogy a jármű közelében tartózkodjon.

A szünet, illetve a napi és heti pihenő megszakítása általában a rendelet megsértésének minősül (kivéve azokat az eseteket, amelyekre a 9. cikk (1) bekezdésében található „kompszabály” alkalmazandó ). Azonban előfordulhat, hogy a terminálon vagy a parkolóban hirtelen olyan rendkívüli vagy vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet mozgatni kell.

A terminálok általában alkalmaznak egy olyan járművezetőt, aki szükség esetén a járműveket mozgatni tudja. Ha azonban nincs ilyen járművezető és a járművet valamilyen rendkívüli körülmény miatt mindenképpen mozgatni kell, az illetékes hatóságok vagy a terminálon
dolgozó és a járművek mozgatásának elrendelésére jogosult személy felszólítására a járművezető megszakíthatja pihenőidejét.

Egyéb esetekben (pl. parkolókban, határátkelőhelyeken és vészhelyzetekben), amennyiben olyan objektív vészhelyzet áll elő, amelynek következtében a járművet el kell mozdítani, illetve a rendőrség vagy más hivatalos szerv (pl. tűzoltóság, útfenntartó szerv, vámtisztviselő stb.) a jármű elmozdítására ad utasítást, a járművezetőnek néhány percre meg kell szakítania a szünetet vagy a pihenőt, ám ilyen esetben nem vonható felelősségre.

Ilyen helyzetekben az adott szituáció értékelésekor a tagállamok ellenőreinek bizonyos szintű rugalmasságot kell alkalmazniuk.

Ha a járművezető a fentiekben említett okokból megszakítja a szünetet vagy a pihenőt, azt kézi bejegyzéssel fel kell jegyeznie, és – amennyiben lehetséges – a jármű mozgatását elrendelő illetékes szervvel hitelesíttetnie kell.

4. SZÁMÚ IRÁNYMUTATÁS

Tárgy: A vezetési idő digitális menetíró készülékkel történő rögzítése olyan esetekben, amikor a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végez

Cikk: A 3821/85/EGK rendelet 1. cikke, amely hivatkozik az 1360/2002/EK rendelet 1B. mellékletére

Követendő eljárás:
Mivel a digitális menetíró készülékek pontosabbak az analóg készülékeknél, azon járművezetők esetében, akik gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveletet végeznek, előfordulhat,
hogy a digitális menetíró készülék az analóg készüléknél nagyobb menetidőt regisztrál. Ez a helyzet csupán átmeneti, és elsősorban a helyi fuvarozási tevékenységeket érinti. A probléma csak addig áll
fenn, amíg mind a digitális, mind az analóg menetíró készülékek használatban vannak.

A digitális menetíró készülékek gyors elterjedésének elősegítése érdekében, ugyanakkor szem előtt tartva azt, hogy a járművezetők az általuk használt menetíró készülék típusától függetlenül egyenlő
elbánásban részesüljenek, célszerű, hogy ezen átmeneti időszak alatt a nemzeti ellenőrző hatóságok bizonyos szintű rugalmasságot alkalmazzanak. Ezt az átmeneti rugalmasságot a gyakori vagy
többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző, digitális menetíró készülékkel felszerelt járművek esetében kell alkalmazni.

Az ellenőröknek azonban mindig szakmai belátásuk szerint kell dönteniük. Továbbá amikor a járművezető a jármű volánjánál ül és a rendelet hatálya alá tartozó fuvarozási tevékenységet végez, az
a konkrét körülményektől függetlenül (például attól, hogy éppen forgalmi torlódásban vagy közlekedési lámpánál áll) vezetésnek minősül.

Ezért:

• A tagállamoknak tájékoztatniuk kell ellenőreiket arról, hogy a bizonyíthatóan gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási műveleteket végző járművek esetében a digitális menetíró készülék által rögzített adatok ellenőrzésekor lehetőségük van minden vezetéssel
  töltött négy és fél (4,5) órában 15 perc kiigazítás engedélyezésére. Ezt a kiigazítást például oly módon lehet alkalmazni, hogy a szünetek közötti vezetési időszakokból 1-1 percet le lehet vonni, ezek összege azonban nem haladhatja meg – minden vezetéssel töltött négy és fél (4,5) órában – a 15 percet.

• Az ellenőröknek a szakmai okok mérlegelése során meg kell vizsgálniuk a körülményeket és az adott időpontban rendelkezésükre álló bizonyítékokat (például ellenőrizhető bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a járművezető gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletet végzett), és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tények értelmezése nem áll ellentétben a vezetési időre vonatkozó szabályok helyes alkalmazásával, és ezáltal nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

• A tagállamok olyan elemző szoftvert is használhatnak, amely a vezetési idő kiszámításakor bizonyos toleranciát engedélyez, de figyelembe kell venniük, hogy ez a későbbiekben bizonyítási problémákhoz vezethet. A tolerancia azonban semmilyen körülmények között nem haladhatja meg a vezetéssel töltött négy és fél (4,5) óránkénti 15 perces határt.

• A tolerancia alkalmazása nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést sem a nemzeti, sem a nemzetközi szállítást végző járművezetők számára, és csak olyan esetekben vehető figyelembe, amikor egyértelműen gyakori vagy többszöri megállással járó fuvarozási
  műveletről van szó.

forrás: nkh

Popularity: 68% [?]

Az Európai Unió rendeletben (a Tanács 1998. szeptember 24-i 2135/98/EK rendelete) határozta meg a digitális tachográfok bevezetését, tette mindezt a vezetési- és pihenőidők fokozottabb betartatásának érdekében. A rendelkezés célja továbbá a közutak biztonságosabbá tétele – közlekedésbiztonság növelése -, illetve a tisztességes versenyhelyzet megteremtése Európa országaiban. A digitális tachográfok kötelező alkalmazása a 3,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművekre, valamint a 9 főnél több ülőhellyel rendelkező személyszállító járművekre terjed ki. Az esetleges kivételekről a 3820/85/EGK tanácsi rendelet 4. cikke ad tájékoztatást.

Egyre több digitális tachográfokkal felszerelt nehéz tehergépjármű megjelenésével kell számolnunk a közutakon, mivel a digitális tachográfok kötelező bevezetése 2006. május 1-jével megtörtént.

A 3820/85/EGK rendeletet felváltó közösségi jogszabály (az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 561/2006/EK rendelete) az EU Hivatalos Lapban történő megjelenésétől számított 20. napon lépett hatályba – 2006. május 1. – és kimondja, hogy a hatálya alá tartozó gépjárműveket első alkalommal már csak kizárólag digitális tachográffal felszerelve lehet forgalomba helyezni.

Hazánkban 2006. június 30-tól megkezdődött a digitális tachográf műhelykártyák kiadása. A megfelelő feljogosítással rendelkező tachográf műhelyek által foglalkoztatott, és a digitális tachográfokra kiképzett munkatárasak által beadott kártyaigényléseknek megfelelően folyamatosan készülnek a műhelykártyák, így az ország egyre több pontján nyílik lehetőség a digitális tachográffal szerelt gépjárműveknél a digitális tachográfokkal kapcsolatos műveletek elvégzésére (aktiválás, illesztés, beszerelés, javítás, adatletöltés, stb.).

Ezen felül a környező országokban a gépjármű első útja során is végrehajtható az aktiválás, kalibrálás, de erről külföldön történő közúti ellenőrzés esetén – a szankciók elkerülése végett – fel kell tudni mutatni a műhellyel, a tárgyban lefolytatott időpont-egyeztetésről szóló dokumentumot.

Az említett műveletek díja nincs rögzítve és ezért tanácsos előre tájékozódni e tekintetben a választott műhelynél.

Magyarországon a digitális tachográf kártyáknak a közlekedési hatóság által történő kiadása 2006. májusban megkezdődött.

A digitális tachográf rövid ismertetése:

A digitális tachográf elektronikus úton rögzíti a gépjárművezető által vezetéssel, pihenéssel és egyéb munkavégzéssel eltöltött időt. Ezeket az adatokat mind a fedélzeti egység, mind pedig a kártya tartalmazza; az előbbi kb. 365 nap adatainak tárolására képes, az utóbbi pedig kb. 28 napot tud tárolni. A kártyán található adatokat rendszeres időközönként – kb. 3 hetente -, illetve minden egyéb indokolt esetben javasolt letölteni az adatvesztés elkerülése érdekében.

A fedélzeti egység az adatokat rögzítő készülék, azaz maga a digitális tachográf. Nem tartalmazza a jeladó egységet és egyéb összekötő kábeleket sem.

A készülék kezelése könnyedén elsajátítható, és számos, a gépkocsivezető munkáját megkönnyítő funkcióval rendelkezik (pl. tevékenységek automatikus rögzítése, gépkocsivezető figyelmeztetése a pihenőidő közeledtére, tevékenységek nyomtatása, stb.).

A digitális tachográf fedélzeti egység a következő elemekből épül fel:

A digitális tachográf megjelenési képe:

A digitális tachográf fedélzeti egységének bemenő és kimenő információs csatlakozásai:

A digitális tachográf kártyák ismertetése

A digitális tachográf kártyák mindegyike chipkártya, azonban a rajtuk feltüntetett adatok és a kártyák színei különböznek. A kártya iránti kérelmet a fővárosi, ill. a megyei közlekedési felügyeleteken működő munkaállomásokra lehet benyújtani 2006. májusától. Az igénylőlapok mintái a honlapunkon megtalálhatók a kitöltési útmutatóval együtt. A kártya iránti kérelem benyújtásától számított kb. 15 munkanapon belül eljut Önhöz a kártyája.

Minden kártyatulajdonos egy kártyafajtából csak egy, személyre szóló kártyát birtokolhat. Az üzembentartói kártyából viszont, mivel az nem személyre, hanem vállalkozásra szól, több is lehet.

A kártyák jellemzői

gépjárművezetői kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne fehér, fényképpel ellátott; üzembentartói kártya: érvényessége 5 év, a kártya alapszíne sárga; műhelykártya: érvényessége 1 év, a kártya alapszíne piros, fényképpel ellátott; ellenőri kártya: érvényessége 2 év, a kártya alapszíne kék, fényképpel ellátott.

A tachográf kártyák aktuális díját a 35/2006. (VI. 15.) GKM rendelet határozza meg az alábbiak szerint:

A gépjárművezetői kártya, a műhelykártya és az ellenőri kártya fényképpel ellátott, személyre szóló kártya, tehát a kártya díj fizetése szokásosan az igénylő személy által történik.

Amennyiben a kártyaigénylés benyújtásakor a kártyát igénylő személy a munkáltatója által kiadott, a kártya díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot mellékel az igénylőlaphoz, úgy abban az esetben a számla a munkáltató nevére is kiállítható az igénylő nevének feltüntetésével együtt.

A digitális tachográf kártyák használatával megszűnnek a korongok által okozott nehézségek, mivel a kártya akár 28 napi adat tárolására is képes. Ugyanakkor felhívjuk a gépjárművezetők figyelmét arra, hogy amennyiben felváltva vezetnek analóg vagy digitális tachográffal felszerelt járművet, akkor két hétre visszamenőleg a korongokat is maguknál kell tartani és az arra felhatalmazott ellenőrnek át kell adni.

2006. május 1-jétől digitális tachográffal felszerelt, a rendelet hatálya alá tartozó járművet egy gépjárművezető csak akkor vezethet, ha rendelkezik digitális tachográf kártyával. A kártya nélküli vezetés az Európai Unió tagállamaiban komoly szankciót vonhat maga után.

Abban az esetben, ha a kártyáját elveszítette, ellopták, vagy hibásan működik, úgy 15 napig vezethet kártya nélkül, de tudnia kell igazolni, hogy ezen időszak alatt önhibáján kívül nem használta a kártyáját.

Az Európai Unió legtöbb tagországában már megkezdődött, illetve folyamatos a digitális tachográf kártyák kibocsátása, és a digitális tachográffal felszerelt járművek forgalomba helyezése, így számolhatunk azok közutakon történő megjelenésével.

Letöltések:

1. Ellenőri kártya igénylő lap
2. Műhelykártya igénylő lap
3. Sofőrkártya igénylő lap
4. Üzembentartói kártya igénylő lap

Forrás: volt Közlekedési Főfelügyelet (ma NKH)

Popularity: 100% [?]